Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Az Akadémia Könyvtára és az orientalisztika [Ma-gyar Könyvszemle/1977/1. sz. 3-13.]
402 a (buddhista irodalomban nem ismeretlen) „kérdések" műfajának elkésett kategóriájába tartoznak. Gyűjteményünk 14 kézirata közül 9 ebbe az érdekes csoportba sorolható. E kéziratok kolofonjában a Csorna kérését teljesítő tibeti szerzők elmondják, hogy a kérdéses művet Skan-dhar vagy Skandhar-bheg kérdéseire válaszként készítették, aki messze Rum földjéről érkezett a Tan tanulmányozására. Skan-dhar, azaz Sándor éppúgy, mint Rum (vagy Rgya-gar Rum-yul) Európát jelenti, mégpedig a perzsa lskandar ill. Rum tibetiosített alakjában. Mint magától Csornától tudjuk, ő a perzsa nyelvet jól ismerte, és első ismereteit a tibeti nyelvről perzsául is értő tibeti személytől szerezte. E kéziratoknak nemzetközi visszhangja lett, amikor 1925-ben Shuttleworth Zans-dkar tartományában tett utazása során Rjon-khu) lámakolostorában egy ilyen kéziratra bukkant, amelyet A. H. Francke, az ismert tibetista Die Fragen Alexander's címmel illetett. Utána állapítottuk meg, hogy az újonnan felfedezett kézirat már másolat, s könnyen meglehet, hogy több más hasonló kézirat is forgalomba került — másolat formájában —, legalább is azokban a kolostorokban, amelyekben Csorna élt és dolgozott. Egy indiai kollégánk rövidesen kiadni szándékozik a budapesti Alexander's Questions kéziratok fakszimiléit, egy magyar tibetista bevezető tanulmányával együtt. A gyűjtemény többi darabja Duka Tivadartól, Körösi Csorna emlékének lelkes istápolójától, első életrajzírójától származik. Gyűjteményét az Akadémiának ajándékozta, amelyhez később még díszes könyvszekrényt is küldött. Duka Tivadar a szabadságharc (Görgey segédtisztje volt) leverése után Angliába emigrált. Ott megszerezte az orvosi képesítést, majd mint katonaorvos Kelet-Indiába került. Itt aztán Csorna emlékeit módjában állott felkutatni. Akadémiánknak tagja volt, az emlék beszédet róla Stein Aurél tartotta. Keleti gyűjteményeink között kimagasló szerepet tölt be Kaufmann Dávid könyvtára. Kaufmann Dávid, 1877 óta a budapesti Országos Rabbiképző Intézet tanára, tudós hebraista, anyagát bámulatraméltó hozzáértéssel és szorgalommal, no meg nem kevés szerencsével gyűjtötte össze aránylag rövid idő alatt; 42 éves volt mindössze, mikor 1899-ben Karlsbadban elhunyt. A könyvtárat teljes felszerelésével együtt a család az Akadémiának ajándékozta. A könyvtár ritka értékéről aránylag világos képet nyújtottak azok az előzetes beszámolók, amelyeket Weisz Miksa, majd Goldziher Ignác adtak. 1 0 Mint arra már Goldziher rámutatott, a Kaufmann gyűjtemény értéke abban rejlik, hogy az nem egy amatőr szeszélyes, véletlenekhez igazodó érdeklődéséből született meg, hanem egy jól informált tudós kutatónak célratörően összeszerzett szakkönyvtára, amely egybehordott mindent ahhoz a tematikához, amely foglalkoztatta. A könyvtár zöme szaktudósok hagyatékából, főleg Olaszországból származik. A gyűjtemény gerincét 594 darabból álló kézirat alkotja; képviselve van benne a héber irodalomnak szinte minden kora és területe. Köztük jelentős héber szövegek találhatók arámi és arab fordítással, glosszákkal kísérve. " Dr. Weisz Miksa, Néhai Dr. Kaufmann Dávid tanár könyvtárának héber kéziratai és könyvei, összeállítja és ismerteti —. Akad. Ért. XVII, 1907, 197. Goldziher Ignác, Kaufmann Dávid könyvtára. Akad. Ért. XVI, 1906. 306 — 314. M. WEISZ: Katalog der hebräischen Handschriften und Bücher in der Bibliothek des Prof. David Kaufmanns. A, Frankfurt a/M 1906., Alexander S CHEIBER: The Kaufmann Haggadah. Bp. 1957.
