Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Keletkutatásunk helyzete [Keletkutatás/1973/, 5-13.]
369 A felszabadul. Is óta orientalisztikánk sem egyszerű folytatása a réginek. Hagyományainkból mindent felhasználunk, ami érték és előremutató, azonban számos vonatkozásban gazdagodtunk, fejlődtünk. A korábban szükségszerűen kialakult tör téneti érdeklődésünk mellett figyelmet szentelünk a mai kelet népeinek, harcaiknak, felemelkedésüknek, kultúrájuknak, mai életüknek. Ebben a vonatkozásban különösen serkentően hatott és hat az az egyre növekvő érdeklődés, amelyet közönségünk a keleti népek klasszikus és mai irodalma, továbbá történelme Iránt tanúsít. Gazdagodtunk ideológiai tekintetben. Igaz, tudományterületünk különböző ágaiban az ideológiai kérdések nem egyforma intenzitással jelentkeznek. Teljes élességgel vetődnek fel a filozófia, a történelem, az irodalomtörténet stb. tematikájában, áttételesen jelentkeznek az alkalmazott nyelvtudomány, a filológia területén. De akár így, akár úgy, jelen vannak or.entalistáink kutatási eredményeiben: köztük akad nem egy olyan, amely fő mondanivalójában a marxizmus-leninizmus elméleti kérdéseinek terén jeleskedik. Gazdagodást (egyben új gondot is) jelentett orientalisztikánk területén a tervszerű munka megszervezése,hiszen ennek útjában a specialisták kis száma,az érdeklődés homogénnek nem éppen mondható iránya nem jelentett akadályt. Az elmúlt hosszú esztendők jó tapasztalatai azt mutatják, hogy ezen a téren is vannak eredményeink,anélkül,hogy az kutatóink érdeklődésének, kutatási területeinek nemkívánatos szűkülését vonta volna maga után. Az igazi veszély más Irányban jelentkezik, abban a törekvésben, amely orientalisztikánkat újabb, eddig nálunk nem művelt területekkel kívánja idő előtt bővíteni. lígy véljük, hogy az erők szétforgácsolása helyett a rendelkezésünkre álló erők koncentrálására kell törekednünktez volt korábban elért sikereink forrása, ez marad jövendő eredményeink záloga. Mint tudományos életünk annyi más területén, az orientalisztikában is hiba volna "önellátásra" berendezkednünk: erőnket meghaladó szükségleteinket ezúttal ls kifogástalanul ki tudjuk elégíteni: a baráti országok között kialakult tudományos együttműködés már eddig is jó eredményeket hozott és továbbra is szép eredményt, hasznos segítséget ígér. A következőkben a magyarországi orientalisztika jelen helyzetéről kívánunk röviden számot adni; ez a beszámoló az elmúlt negyedszázad főbb eredményeire szorítkozik, ez eredmények gyökerei persze sokszor régebbi előzményekre nyúlnak vissza, ugyanakkor az Időszak kutatásai egy részének igazi eredményei csak az elkövetkező években fognak teljes egészükben megmutatkozni. A magyar orientalisztika legrégibb és legszebb hagyományokkai rendelkező ága. a turkológia továbbra is megőrizte vezető szerepét. A vizsgált időszakban sokféle érdekes kutatás folyt ezen a területen, egy bizonyos területen azonban különösen kimagasló eredmények születtek. A XVI. és XVII. században Magyarország területének egy jelentős része 150 éven keresztül oszmán-török fennhatóság alá tartozott. Turkológusaink kutatásaikat a török hódoltság korára koncentrálták. A cél az volt, hogy e kor eddig ismeretlen nyelvi és történeti, elsősorban gazdaságtörténeti problémáira török források segítségével fényt derítsenek. Az akkori időkben Magyarországon beszélt török nyelv ill. nyelvjárások megismerése céljából jól átgondolt terv szerint végigkutatták a Balkánon beszélt mai török nyelvjárásokat. A sok-sok apró monográfia közül terjedelménél, alaposságánál fogva mcszsze kimagaslik a vidini török nyelvjárást feldolgozó kötet. Nem utolsósorban e kutatásoknak köszönhető, hogy segítségükkel pontosan meg lehet határozni a balkáni
