Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Tibeti források Közép-Ázsia történetéhez [KCsA I. kieg.k./l 936/, 76-103.]
354 Forduló pontot jelentettek ezen a téren is azok a kutatások, amelyek az elmúlt évtizedek folyamán Közép-Ázsiában egész sereg nyelvet, történelmi, művészeti emléket hoztak napvilágra, s amelyekről egészen röviden már szóltunk. Ezekkel a kutatásokkal egyidejűleg lettek figyelmesek arra, hogy már a régtől ismert tibeti szövegek kétféle nyelvről beszélnek. így pl. a Kanjurban található munkák egyikénekmásikának a végére ragasztott colophonban a szerző, fordító neve után még egy írástudó nevével kapcsolatban ezzel a mondattal találkoztak: skad gsar chad kyis kyah bcos nas gtan la phab pa. H. Beckh a Kanjur-katalógusában még 1914ben is ezt mondta : „Die Übersetzung dieser eingentümlichen und schwierigen Phrase ist nicht über Zweifel erhaben", A Beckhet (s vele együtt sok mást) annyira zavaró skad sgar mongol nyelvű fordításokban sin-e ayalyu, tibetiből fordított ujgur. ill. ujgur írásos szövegekben yangi' til egyszerűen 'új nyelvet' jelent. A fenti tibeti mondat helyes fordítása tehát: 'átnézte és új nyelvre átjavította', nem pedig: 'átnézte és nyelvi megvizsgálás után rendezte', mint Beckh javasolta. 1 Lassanként észrevették, hogy a tibeti nyelvű irodalomban voltaképen jól ismert fogalom a skad gsar 'új nyelv' és a skad rnih 'régi nyelv'. Hosszas vizsgálódás után kiderült, hogy kb. a IX. sz.-tól kezdve a tibeti nyelv fokozatosan eltávolodott régi állapotától (ez a skad rnin, a régi nyelv), és hogy a változás egyaránt kiterjedt helyesírásra, szókincsre stb. A tibeti feljegyzés szerint az áttérés a régi nyelvről az újra nem lassanként, magától, hanem felsőbb beavatkozásra történt. A IX. sz. első felében Khri-lde sron-bcan uralkodása alatt a sKa-ba-ba való dPal-brcegs ('Srikütá) és a Cog-ro-ból származó Lu'i rgyal-mchan (Nagadhvaja) vezetése alatt egész bizottság foglalkozott a régi nyelv reformálásával. 2 A nyelvújítás munkája mindinkább érezhetővé vált. A XI. 1 L. Ligeti: T'oung Pao XXVII. 142, jegyz. s B. Laufer. T'oung Pao XV 1914, 64-6. Laufer Khri-lde sron-bcan-t tévesen Ral-pa-can-nal azonosította. (Vö. pl. i. m. 3. jegyzet.) Khri-gcug Ide bcan, akit Ral-pa-can jelzővel is illettek, Khri-lde sroii-bcan-nak azonban az apja vagy a nagyapja volt. Vö. J. Hackin, Formulaire sanscrit-tibétain du X e siécle. Paris 1924, 68-71.
