Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
27 Dz, T 'dér', isúdri Dj, G, 0 ~ mong. sigiideri, kaim. Äüdr, ord. süner E mongol elemeknek különös jelentősége van a további kutatások szempontjából, és nem kis tanulsággal szolgálnának abban az esetben, ha beigazolódnék, hogy a hazarák vagy azoknak jelentős részei valóban a mongol nyelvű népek közé tartoztak. Mongol szavak megléte valamely afganisztáni nyelvben ebben a vonatkozásban meglehetősen semmitmondó : ilyen elemek bőségesen kerültek az afganisztáni nyelvek szókészletébe az egykori mongol hódítás emlékeiként. E mongol szavak többsége azonban műveltségszó, vándorszó, s bár végső eredetük világos, a közvetlen átadót a legtöbbször lehetetlen megjelölni. Vegyük a következő esetet: haz. B, T javji 'zabla'; mog. MA jüjai (a szó az afganisztáni mogolban ismeretlen); mong. jayujai,juujai< jayu- "harap, rág' ; ord. néuDzd,; kh. üzuma; csag. MA jüjai; turki, kirg. jojay (BKLLEV); wakhi jauji; bur. jfawjíi (az utóbbi kettőre vő. BEN VEN ISTE : Journ. As. 1948, 179). Anélkül, hogy a közvetlen átadó nyelvek kérdését felvetnők, a felsorolt adatok (teljességre nem törekedtünk) hangtani szempontból világosan két csoportot mutatnak. Az érdekesebb kétségtelenül az a csoport, amelyet a hazara, a pamiri wakhi, valamint a burusaszki képvisel, ez a csoport ugyanis végső fokon a mongol szónak egy sajátos afganisztáni változatát őrizte meg. Természetesen nem minden hazarából is kimutatható vándorszónak lehet a végső eredetét megjelölni. Ezek a szavak számos eddig nem tisztázott probléma megoldásához nyújthatnak hasznos segítséget. Példaképen hadd utaljak két olyan szóra, amelyek megfelelői megtalálhatók már a XI. sz.-i Mahmud al-Kaiyarı török szótárában, anélkül azonban, hogy ezáltal török eredetük minden kétséget kizáró módon biztosítottnak volna tekinthető. Haz. B, Dj, O, T kizlik 'kés' (kétes, hogy etimológiailag idetartozik-e haz. Dz kiljik 'ua.') ; Kää. käzlik 'kleines Messer, wie es die Frauen am Mantel tragen' ( BR., 107) ; Abu Hayyan käzlik (CAFEROGLU, 48); csag. kezlik 'kis zsebkés' ( RADL. II, 1180, PdC 459); kirg. kizdik (RADL.,UO .); oszm. kizlik 'ein kleines Messer, das Federmesser, die krumme Spitze der Säbelklinge' (RADL. II, 1391), gizlik 'a small sheath-knife; an eastern pen-knife', gezlik 'a clasp knife, also a kind of sabre' (REDHOUSE, 1544); per. kizlik 'a knife, penknife, scarper, clasp-knife, razor; the curved point of a sword' (STEING., 1027), gizlik 'a small long-handled knife ; a sort of penknife with a crooked point and narrow at the other end, chiefly brought from Egypt' (STEING., 1088), kazlak, kizlik, gazlak, gizlik 'a long-handled knife, a knife-poniard' (HAIM II, 632, 714); tdzs. gizlak 'MaJieHbKHH HOW C AJIHHHOH pym<oiı /uiH noflMHCTKH HariHcaiiHoro qepiiiuiaMH; CKJiaflHOii HOW' (PAVLOVSKIJ I, 120). Haz. B, Dj, Dz, T ögrd 'durva liszt, ebből készült étel (más néven dalda)': Kaá. ögrä 'Fadennudel; Nudeln, Suppe' (az első szótagban bizonyos meggon-
