Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
28 dúlások alapján ö-t olvasok : BKOCKKLMANN aszótárában kétszer is előforduló szónak nem ismerve fel az azonosságát okra és fajra olvasatokat ad: BESIM ATALAY egységesen ügre-X olvas); ujg. ögrä 'Brei' TTT VII, 26 : RACHMATI a szót fljjfrä-nek olvassa, azonban GABATN, Alttürk. tiranını., 323, már helyesen ögrci-t ad): csag. ögrä (MA, 151, jelentése azonos a inong. eékrkxm hwlänéval) : szag., kojb., kacs. iigrä 'die Suppe, Brühe, Suppe mit feiner Grütze' (RADL. I, 1S13: ezekben a nyelvjárásokban a szókezdő ü szabályosan korábbi török ö-nek felel meg, vő. szag., kojb., kacs. ügrän- 'lernen' <ögrän-)\ mis., sziiııb., tuba, sór ürä 'ein dünner Grützbrei; Brei aus feiner Grütze mit Milch (tuba, sór)' ( RADL. I, 1826); per. ugrä 'gruel, pottage' ( STEIXG., 90, a szót eredetinek tartja); afg. ügrá '«yuiaHbe H3 Macna, pitcaH 3eJieHn' (ZUDIX, 49): hinduszt. ogrü és oghrü 'a mixed mess, a dish like khicri, gruel, pottage' (PLATTS, 106, szerinte a szó hindi eredetű). A hazara szókincsben taláiunk olyan elemeket is, amelyek világosan iráni eredetűek ugyan, de nem tartoznak a tulajdonképeni (nyelvjárási) perzsa szókészlethez. Ilyennek látszik pl. a haz. B alláía 'áll', amely nem mutatható ki az irodalmi perzsából, viszont megtalálható a badakhsáni perzsa nyelvjárásban alausa alakban, egybevethetők vele a következő pamiri adatok: szgl. alasé, aloét, algsa ; isk. alayéü, altfsa; wakhi alasa, aylayh, ala(y)éB. Ezeket az iráni adatokat különben JAKOBSOHN finnugor alakokkal is összekötötte. 2 3 Ha nem is nagy számmal, de akadnak a hazarában olyan szavak is, mint oqra B, Dz, T 'szem', amelynek ez idő szerint lehetetlen megjelölni közelebbi eredetét vagy rokonságát. A hazara szókészletnek e csoportba tartozó része tartalmazhat olyan elemeket is, amelyek Afganisztán, esetleg más területek eltűnt nyelveiből valók. Az afganisztáni perzsa nyelvjárásokból gyűjtött szókészleti anyagom főként Herátból és Kabulból származik. E két helynév ezúttal inkább általános tájékoztatást jelent, semmint pontos nyelvjárási területet ; gyűjtésemben nem korlátoztam magamat Herátra és Kabulra, figyelembe vettem a közeli környékről szolgáltatott adatokat is, arra azonban ügyeltem, hogy a távolabbi vidékről származó, vagy kellően nem ellenőrizhető eredetű szavak gyűjtésembe bele ne kerüljenek. Meg kell jegyeznem, hogy kabuli adataim nem azonosak azokkal, amelyeket BOGDANOV említett monográfiájában közölt. BOGDANOV ugyanis hangsúlyozza, hogy célja a kabuli perzsa irodalmi nyelv, a kabuli »hochpersiseh« leírása és mellőz mindent, ami megállapíthatóan " H. JACOHSOHN , Arior und Ugrofiimen (Göttinnen 1922), 218. Yö. (!. MIHICIA STIKHNK,Indn-Iranian frontier languages It (Oslo 1938), 380 : 1,233, 387 (par., or., sgn.. pas. adatok). Vö. H.SKÖLD , Materialien zu den iranischen l'amirsprachen (I.und 1936). 141, n" 99 (sd).
