Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
26 Az általam megvizsgált ajmakok nyelve félreérthetetlenül perzsa nyelvjárás, amely elég jelentékenyen eltér pl. a herátitól, szókészlet szempontjából azonban semmi feltűnőt nem tartalmaz. Kétségtelenül találni benne török elemeket, itt-ott egy-egy mongol szót is, mindez azonban általánosan jellemző az afganisztáni perzsa nyelvjárások túlnyomó részére, így a kérdéses török és mongol szavak jórésze általánosan ismert a herátiban is. Ami a hazarákat illeti, első felületes vizsgálódásra is meg lehetett állapítani, hogy ezek sem valamilyen mongol dialektust, hanem perzsa nyelvjárást beszélnek. 2 1 A hazara szókészlettel mégis rendszeresen és egész afganisztáni tartózkodásom alatt állandóan foglalkoztam. A szakácsom ugyanis egy fiatal hazara volt a Dai zengi törzsből, aki bár igen jól ismerte a heráti nyelvjárást, mégis — mindjárt munkám elején — konkrét tárgyakkal, szerszámokkal kapcsolatban a szokásos helyi elnevezések helyett azok hazara nevét emlitette. Ily módon sok olyan szót kevert a beszédébe, amelynek mongol jellege első hallásra is feltűnt, vagy pedig más vonatkozásban lényegesen eltért az általában használt perzsa nyelvjárási elnevezésektől. Ettől kezdve tervszerűen gyarapítottam hazara szókészleti anyagomat, persze csak a ritka vagy erősen eltérő hangalakú szavakra korlátozva magamat. Gyűjteményem végül is több mint ezer szóra gyarapodott és a következő hazara törzsek nyelvére terjedt ki: Bisut, Jdyurt, Dáikundi, Ddizangi, Orazyân, turkman hazara, rázni Si. 2 2 A legfeltűnőbbek a hazara szókészletben kétségtelenül a mongol elemek. Ezek nagy része olyan, hogy a mogol sem ismeri, sőt akad köztük nem egy, amelyet ez idő szerint semilyen más környező perzsa nyelvjárásból nem tudok kimutatni. íme mutatóba néhány mongol eredetű hazara szó: dluya Dz 'kalapács', âVya B, T ~ mong. aluqa; qddur Dz 'sarló' ~ mong. qaduyur, ord. x a Dİ r; bilti B, Dz, T 'bőrkesztyű' ~ mong. begelei, kaim. bili; buryasu B '(fehér) fűzfavessző' ~ mong. buryasun; íeiji Dz 'mell', Sejin B, T, (Iji Dj ~ mong. Segeji, ord. tk'lD&i; yuja B, Dz, O, T 'comb' ~ mong. yuya; sûdri B, 1 1 A hazarákra vonatkozó újabb irodalomból figyelemreméltó: 3. I*. T a<(>(J>e pae p r 4>opMu fipaxa H caaaeCHue oCpsAu y AIKCMÜIHAOBH xeaaps: CoBercKan 3THorpa<J>HH 1936. —, ELIZABETH E. BACON, An inquiry into the history of the Hazara Mongols of Afghanistan : Southwestern Journal of Anthropology VII (1951), 230—247. " Téves az a nézet, amely szerint a hazarák két nagy csoportra oszlanak : DaiKundi és Dai-Zengi (vö. G. JARKINQ, i. mű 79 ; a Dai-Sengi helyesírás, angol szövegben, semmiképen sem helyeselhető). H. W. BELLEW , The races of Afghanistan, being a brief account of the principal nations inhabiting that country (Calcutta 1850), 114—115 szerint eredetileg a hazaráknak tíz csoportja volt. Közülök a következőket sorolja fel, amelyek a mult század közepén is ott éltek : Jághuri, Bihsúd, Dáhi Zangl, Dáhi Kundí, Oaur, Dáhi Raivád, Dáhi Chopán, Dáhyá. E törzsnevek közül a fentieken kívül kutatásaim során még csak a Dáhi Chopánnal találkoztam, amelyet magam Dai-Coppán alakban hallottam. E törzsbe tartozó hazarákra azonban nem sikerült bukkannom, így ilyen szavak gyűjtésemben nem szerepelnek.
