Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]
318 tudta meghatározni a tama nyelvi hovatartozandóságát. A tama és taman, illetőleg tamali jól ismert méltóságnév (és annak változatai), melyet Hiüan-oang mint török szót jegyzett fel, s később a Liao- és Jüan-korban bőségesen igazolják forrásaink. Vö. P. PELLIOT, Les Mongols et la Papauté: Revue de l'Orient Chrétien XXIV, kny. 108 s és Deux mots turcs chez Hiuan-tsang: T'oung Pao XXVI, 220—221; F. \Y. C LEAWES , The Mongolian names and terms in the History of the Nation of the Archers by Grigor of Akanc': HJAS. XII, 439—442; K. A. WITTFOGEL— FENG CHIA SHENG, History of Chinese society, Liao (907—1125), 429, 433. 2° siyanggun 'méltóságnév' (L V 2a; K VI la). Az előbbivel azonos esettel van dolgunk, annak ellenére, hogy a bizottság véleménye szerint a siyanggun félreérthetetlenül szolon: a Liao-á'i jü-kiai ugyanis hallgat az eredetéről, a Kínát jü-kiai pedig expressis verbis 'szolon szó'-nak nyilvánítja. Ennek ellenére nem gondolhatunk szolon eredetre, de még az sem nagyon valószínű, hogy valaha is része lett volna a szolon szókészletnek. A szó mindenesetre megvolt a mandzsuban: siyanggung és siyang gung (a korai mandzsuban siyan gun) alakban 'Euer Gnaden, Seine Gnaden' ( H AGER , 809), ismerték a Liao- és Jüan-korban is, és nem más, mint a kínai siang-kung kegyelmes miniszter Ur'. A kínaiak ezúttal sem ismerték fel zenei hangsúlyától megfosztott, kissé más alakban jelentkező szavukat. Vö. PELLIOT— HAMBIS, Histoire des eampagnes de Gengis khan I, 334. 3° Xulun buir 'szolon helynév' (J XI 6a). Magát e különben összetett nevet a bizottság nem tartotta szolon nyelvűnek, s magyarázatát sem kísérelte meg. Az elnevezés a mandzsu korban a Hei lung-bang tartomány egyik északnyugati körzetének megjelölésére szolgált (vö. pl. H AUER, 463). Eredetileg két tónak a neve (Xulun és Buir), vö. PELLIOT—HAMBIS, Histoire des eampagnes de Gengis khan I, 3, 396, 415 stb. A Mongolok Titkos Történetében is előfordulnak már: Buyur na'ur és Kölen na'ur (53. §; I 326), Buyur na'ur (176. §; VI 196). Megbízhatók, hitelesek e a bizottság szolon szavai? A bizottság névmagyarázó tevékenységével kapcsolatos indokolt fenntartásunkat vajon nem kell-e ezen a téren is érvényesítenünk ? E kérdésekre voltaképpen már megadták az egyértelmű megnyugtató feleletet azok az egyéb szolon nyelvi forrásokból, valamint a rokon nyelvekből való adatok, amelyeket a bizottság minden egyes szolon szavával kapcsolatban éppen a hitelesség megállapítása szempontjából hasznosnak véltünk szemügyre venni. Most már csak az maradt hátra, hogy ez egyeztetések alapján néhány általános megjegyzést tegyünk. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a bizottság 25 szava között mindössze 4 olyan akad, amely a szolon nyelvről szóló ma ismert egyéb munkákból hiányzik. De ezek hitelességében sem kételkedhetünk. Kettő közülük — kimda és tur — szervesen beleilleszkedik a szolon nyelv külön (legtöbbször dahúr közvetítésű) mongol elemei közé. A harmadik, tiqde nincs ugyan feljegyezve az eddigi szolon szójegyzékekben, de hangtani és jelentéstani tekintetben annyira szabályos, hogy hiánya véletlen lehet csak. Végül a negyedik, piáin jövevényszó, vagy a mandzsuból (a szókezdő haughelyettesítésével), vagy a goldból, esetleg az olcsából. Ha a 25 szó rokonnyelvi megfelelőkhöz való viszonyát vizsgáljuk, lényegében ugyanolyan képet nyerünk, amely valóban a szolon nyelvre jellemző. A bizottság szolon szavainak megfelelői az esetek egy részében
