Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]
314 Mongolból jövevény: kojb., szag. tolai (RAJDL. III, 1192), tel. tulai (RADL. III, 1467); tádzsik Afg. (H, G, K, Qand.) ta\dai (LIGETI), hazara Dz, G, 0, T, B iaylei (LIGETI); tibeti tu-la 'lepus tolai' (B. L AUFER , Loan-words in Tibetan: T'oung Pao XVII [1916], 497). Kérdéses, vajon csakugyan ide tartozik-e szamojéd Jur. taura. Nem kérdéses viszont, hogy az állítólagos kínai tao 'nyúl' (helyesen t'u) szónak (RAMSTEDT, Kaim. Wb., 413a) semmi köze a dologhoz. A mongol szó összetartozik a török tab'isyan-na\; vö. VLADIMIRCOV, Sravnitelnaja grammatika, 255; RAMSTEDT, Einführung in die altaisehe Sprachwiss., I, 109. A ma.-tu. nyelvek legáltalánosabb szava a 'nyúl'-ra: evk. tulcsaki, evk. CsuGi tu%aki, evk. UcsZe tvksaki, evk. Barg, tuksaki, tung. Barg K L. touksakí, tung. Ntr C tuksaki, tung. Ner KL. tóksjaki, tung. Fel. Ang Kx. tuksaki, tung. Jen tausákki, tung. Jak tuháki, tung. Kang tohaki; mgr. GR. tuksaki, tóxsaki, toksake; szgr. SCH. toksa, toxsa; ngd. toksaki, ngd. SCH. tuksaki; szol. turiaxi, tutcax>; ~ ud. tuksa, tukca, ud. SCH. tuksa; orok tuksa, orok NA. tuksa; ol. tuksa, toksa, ol. GR. toksa, toxsa; nanaj toksa, gold GR. toksa, toxsa, gold PR. toksâ; szam. toksa 'nyúl (szidalom)'. A mandzsuból CINCIUS, Srav. fon., 225, idevonja a tuqsaqa 'fattyú (szidalom)' szót. 1 7 A mandzsuban nyúl' értelemben ez mindenesetre ismeretlen, helyette vö. ma. yólmaxőn; dzs. gulmaxun, dzs. GR. gulmaxai; vö. még. nanaj gormahon, gold GR. gurmaxö, golmaxon, gold PR. qurmayu. 21. taryan 'szántóföld, mező'; L IV 56, IX 14a. ~ szol. targani buya 'szántóföld' (67), taregan 'ua.' (K. 67); vö. tara'vetni' (70). A szó a ma.-tu. nyelvekben érthetően igen ritka, ez idő szerint egyedül a manegirból tudnám kimutatni: targán, taryán (Iv.). Valamivel jobban igazolható az ige, amelyből e szót képezték: evk. nyj. tare- 'vetni' (EvkRS), evk. T Fel. Le taré- (104; burját jövevény), tung. Ner C. tari-m; mgr. Iv. tar-ran 'vet'; orocs SCH. tariko 'ültetni, vetni', oroes GB. tári, tarikui; ol. SCH. tari-, ol GR. tattaré; nanaj tare-, gold GR. tarriaré, tarriaxá, tari-; gold PR. tari-urí; ma. tari-. Tárgyi okokból tari- 'vetni, ültetni' aligha tartozik a ma.-tu. nyelvek eredeti szókészletéhez, inkább arra lehet gondolni, hogy az a mongolból való kölcsönzés. Valóban, tari- 'ua.' a mongolban nemcsak eléggé általános, de régi is, egyben elválaszthatatlan a török tari-, tara- 'ua.' (másodlagos tövid töve tar-) igétől. A szolon targan (taregan) szempontjából figyelemreméltó, hogy a mongolban a tari- származékaként szintén megtaláljuk a tariyan < *tariyan-1, még pedig 'megművelt föld; gabona; aratás' értelemben. A preklasszikus mongol tariyan (tariya) adata jórészt már tari'an- (tari'a)-naV olvasandó, s valóban, a különböző írásos nyelvemlékekben tariyan és tari'an (s ezek 1 7 A ina.-tu. tuksa, tuksaki 'nyúl' szónak u felületes látszat ellenére semmi köze nincs a tör. tabiéyan, tauíqan, stb. szóhoz. A ma.-tu. szót G. J. RAMSTEDT több ízben a tuksa- 'to leap, to run jumpingly' (tuksan&a 'to jump away suddenly', tuksakta- 'to be running' (of persons), prob. onom. tuk-tuk'J igéhez kapcsolta; vö. pl. MSFOu. XCV, 283. E származtatás valóban nem lehetetlen, ámbár a kérdéses ige a nyelveknek csak egy részéből mutatható ki. Ezzel szemben alapos fenntartással kell fogadnunk RAMSTEDT ama másik feltevését, amely szerint a ma.-tu. szóhoz volna csatolandó még koreai thokki 'a hare'; vö. G. J. RAMSTEDT, Studies in Korean etymology: MSFOu. XCV, 283; Über Stämme und Endungen in den altaischen Sprachen: JSFOu. LV*, 103.
