Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]
315 szóvégi -to nélküli változatai) jelentkeznek. A mai mongol nyelvekben szabályosan folytatódnak ezek a hangtani előzmények: halha far»ü, kaim. tará stb.; vö. VLADIMIRCOV, Sravniteínaja grammatika, 206. A törökben ugyanebben az értelemben tari-y és tar-lay ismeretes, ez utóbbi átvétele m. tarló; vö. Z. GOMBOCZ, Bulgarisch—türkische Lehnwörter: MSFOu. XXX, 127—8; BÁBCZI, SzófSz. 303. 22. tiqde 'állandó borult [esős] idő'; L III 9a; K IX 216. A szót a szolonból az eddigi források alapján nem lehet kimutatni, de kétségtelenül azonos a következő ma.-tu. megfelelőkkel: ev. ERS tid [tid], ev. tid [tid] 'eső (hosszantartó, huzamos)' (136); evk. tigde [tigde] (ERS), evk. Erb, Kat ligde, Fel. Np tigdä (Ev. rus. dial, slov.), evk. Barg tigde, evk. T Fel. Le tigdä-rä-n 'esik', tung. Barg K L. tügdól, tung. Am tigdo, tung. Al. Tung tygda, tung. Kond C'ZEK. tygda, tung. Fel. Ang tygda, tung. SP. tigde, tikate; mgr. GR. tygda, tigda; ngd. tigde, negd. SCH. tigdö; ~ ud. tigde, ud. SCH. tigdö, ud. Bs. tygda, tygdc, tikdá, tygdá, tikde; orocs tigde, orocs SCH. tigdö, orocs GR. tigde, tygda, tygdá, tikdá, tigda; orok tugde, orok NA tögdö; ol. tugde, ol. SCH. lugdö, ol. GR. tugda; szanda tugdu; szam. tugdö; nanaj tugde, gold GR. tugda, tugdá, gold PR. tugda; a mandzsuból, dzsürc8iből a szó hiányzik. A szó a következő ma.-tu. ige származéka: ev. tik- [tik-] 'esik, leesik', tung. Och tğk-rem; evk. tik-[tik-] (kel. nyj.), evk. Barg tik-, tung. Ner C. tikim; mgr. GR. tyg-; ngd. tik-, ngd. SCH. tikim, tibgum 'esem'; szol. tiyi-, tigi-; ~ ud. tirjme; orocs ti-, orocs SCH. tibui, orocs GR. tu-ri, ty-ga; orok tu-, tuk-; ol. tükü-, ol. S CH. tugbi, ol. G R. tüye, tüyü yd; nanaj tu-rini, tugu-jni; gold G R. tu-, tüye, tuyüyá; ma. luxe-; dzs. G R. tüöye (tüö-ye, múlt idő). Jelentéstani szempontból vö. tör. yay- 'esik, leesik' ~y>yayiS, yaymur 'eső'. A modern forrásokból ki nem mutatott szolon tigde 'eső' szóval függ össze közvetlenül: szol. tegde-ren 'esik az eső' (Iv. 25). 23. tug e [túge] 'tél'; L II 96, VIII la. szol. túgú (73), toge (K. 70); ~ ev. ERS tugeni, ev. tugeni, (193), ev. tuvoni, Ol tuvuni, I, L tuguni, S, L, Ju tuve, S t uv, Ar tugni, tung. Och SCH. tuguni; evk. tugeni 'tél', tuge 'télen' (ERS), evk. Erb, Szym túge, Fei. Np, Kat tüye (Ev. rus. dial, slov'), evk. Barg tuge, tugeni, evk. T Fel. Le tue, tung. Am tugani, tung. Ner C. tügäni, túgdúi, tung. AI. Tung tugani, tung. Fi. tua, tung. Kond CZEK. tuany, tung. VÜ tugöni 'hideg', tung. Anad tuuni; mgr. GR. tuga, túane; szgr. SCH. tuöni; ngd. tüymeni, ngd. SCH, tugöni; ~ ud. tue, ud. SCH. tuö, ud. BR. túa, tuó; orocs tue, orocs SCH. tuö, orocs GH. tue, tua; orok tuwe, orok NA. töa; ol. tue, ol. SCH. tuö, ol. tüä, szanda töa; nanaj tue, gold GR. tüä, tü, gold PR. tu, ma. tuıveri, ma. b. tueri (RUDNEV); dzs. tüeri, dzs. GR. tüe-erin, olv. tüeri". 24. tur 'malac, süldő'; L IV 106. A szót nem tudom kimutatni sem az eddigi szolon nyelvi forrásokból, sem a többi mandzsu-tungúz nyelvből. Bár jelen formájában meglehetősen
