Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]
313 siú, siún, gold P R. siún; ma. Hun, régi helyesírásban siuwen (VV. F UCHS , Beiträge, 53); dzs. siün (átírása: ğiu-un), dzs. GR. inengi (a szó tulajdonképpeni értelme 'dies' és nem sol', mint a fentieké; nyilvánvalóan a Ming-kori szerzők tévedéséről van szó, akik a kínai jelentés kettős értelmétől félrevezetve adták meg e helytelen értelmezést). Igen érdekes, bogy a sitin *sigün csak a déli ág nyelveiben általános, az északiaknak csak egy részében ismeretes. Az északi nyelvek nagyobb részében helyette nem is egy, de két szó járatos. Ezek közül az egyik az evenre és nyelvjárásaira jellemző: ev. E RS líoltcn, ev. nülten (579), 0 nolten, S, L nüelten, Ar jólteng; lam. K L. njultän, tung. Och SCH. núltan, tung. Och KL. nultan. A másik szó fontosabb adatai a következők: evk. dilaóá (ERS), evk. Erb, Np, Kat dilióa, dilata (Ev. rus. diai. slov.), evk. T Fel. Le deliíá, evk. Barg dilaéá, tung. Barg K L. dülaSa, tung. Ner C. dilacä, tung. Al. Tung KL. délaóa, tung. Al. Tung dillöía, tung. Kond CZEK. deleld, tung. Fel. Ang duljadla, tung. Jen dylega, tung. Mang deljädzja, tung. Vil dilálö, tung. SP. deläla. 19. talu 'nyírfakéreg'; L 1 106, II 5a, IV 5a; K IV 8a. szol. talu, tala 'ua.' (70), talé, tal 'nyírfa' (Iv. 25); ~ evk. talu 'nyírfa'(ERS), evk. Erb. Szym tálú, evk. Fel. Np, Fel. Kat tálé, evk. T Fel. Le tálq, täte, tung. Am talo 'nyírfakéreg', tung. Man talu, tung. Kond CZEK. tálö, tung. Vil talu 'nyírfakéreg'; mgr. GR. talu, mgr. Iv. talú; 8zgr. SCH. talo 'nyírfakéreg'; ngd. SCH. talu 'nyírfakéreg'; ~ ud. S. taluga, ud. SCH. talu, ud. BR. talú; orocs SCH. tali; orocs GR. talú, talu; orok tallo; ol. SCH. talu, ol. GR. talö; nanaj talo, talu 'nyírfa', gold GR. tallo, tallko 'nyírfakéreg' (Uszuri); szam. talo; ma. toljon 'nyírfakéreg' < *talo-%on. 20. tnnla 'nyúl'; L X 16. ~ szol. tölef (72). Mongol jövevényszó, alkalmasint a dahúrból. Mint ismeretes, a szolon és a dahúr szókészlet kölcsönösen hatott egymásra; ennek emlékét őrzi a szolonban egy sor dahúr jövevény, a dahúrban pedig néhány jellegzetesen szolon szókészleti elem. E legáltalánosabb (de nem egyetlen) 'nyúl' jelentésű mongol szó fontosabb adatai a következők. Nyelvemléki előfordulások. Kínai átírásban: ta'ulai, taulai (Mongolok Titkos Törtenete), taulai (Ming-kori szójegyzékek); 'phags-pa írásban: tawlai (faw-layi); arab írásban taulai (különböző helyesírással); grúz Névtelen tawlai; Kirakós thaplqa; preklasszikus, irod. mong. taulai; irod. ojrát taulai, toulai, tülai. Élő nyelvek és nyelvjárások. Dahúr Hailar t'aule (P OPPE ), Cicikar faot (LIGETI); monguor t'Uli (DE SMEDT—MOSTAERT); mogol Marda taull (LIGETI); kalmük tülâ (RAMSTEDT), ojrát Ny. Mong. tûlnç (KARA); irod. balba tuulaj (LUVSANDÉNDÉV), halha t'üláé, t'ülä (VLADIMERCOV); darhat tülâ (SANZEEV); irod. burját tuulaj (CEREMISOV), Szel, AI, Tun tulaj, Bal tula (PODGORBUXSKIJ), NU tüle, Tun tűlei, Hor, Szel tülai (CASTRÉN): keleti mongol txolä (M ULLIE : T'oung Pao XXI, 164), Durb B tçle, tğle, tölö, Hor tolai, tölái, Gor töl, Dzs, Durb B, Hor töläi, Durb B tüle (RUDNEV); haresin t'ülä (LIGETI); ordosz t'ülä (MOSTAERT).
