Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái [NyK LXI/1959/, 161-191.]
312 mgr. GR. núrikta, mgr. Ív. nurekté, úérekté, kilin núrikta; szgr. S CH. niulctö, szgr.-gor. nuxta, nuícté;^ ngd. nujilct°, nujkt§, ngd. S CH. nuruktö; ud. nükte, ud. S. nükte, ud. SCH. nulctö, ud. BR. nulctá; orocs riuktf, orocs SCH. nuktö, orocs GR. nukte, nulcta, nuktá; orok nürit, orok NA. niröttö; ol. nükte, ol. SCH. nuktö, ol. GR. nûkta, nuktane; nanaj nulcte, gold GR. nulcta, nuktane, gold. PR. nuktl. A szó sem a mandzsuban, sem a dzsürcsiben nines meg. 16. pisin '[a növényzet], sűrű[jej'; L 1 126. A rendelkezésre álló szolon szójegyzékekből nem mutatható ki. Pontosabban szólva, a szolon adat nem illik bele a ma.-tu. nyelvek szabályos szolon nyelvi megfelelői közé; szolon nyelvi szókezdő p- ugyanis nem tartozik az eredeti szavak szolon nyelvi reflexei közé. A szót mégis hitelesnek kell tartanunk, mert ez a szókezdő mégsem ismeretlen a szolonban. Előfordul mindenekelőtt kínai jövevényszavakban (pite 'bolt', pi 'ecset'). De kivételesen találkozunk ezzel a szókezdővel egész sor eredeti ma.-tu. szóban is: ezek természetesen jövevényszavak a szolonban, még pedig nemcsak olyan déli ági nyelvekből, ahol a p- szabályos (pl. olcsa, nanaj), hanem a mandzsuból is, amelynek szókezdő /-jét a szolon szintén p-vel helyettesítette. Ez utóbbi esetre példaként elegendő megemlítenünk a következő adatot: szol. pei 'seb' ev. huj, evk. hűje, ngd. yuje, orocs jteje, orok puje, ol. püje, nanaj puje, ma. feye < *füye < *püye. (A szolon szó mandzsu eredete mellett nem is a szókezdő, hanem az első szótag magánhangzója a legfőbb bizonyíték.) E meggondolások alapján a szolon piáin szót a következő mandzsu adattal kapcsolnánk össze: fiain '1. dicht; 2. solide, stark; 3. schier (Fleisch)' (H AUER , Handwörterbuch, 295—6). A rendelkezésre álló anyag csonkasága miatt csak feltételesen csatolnánk a mandzsu-szolon szóhoz: ev. higi 'sűrű erdő' (672); evk. aigi 'sűrű erdő, sűrűség'; ngd. SCH. aigi 'erdő'. 17. aeldi 'páncél'; L I 16, IV 146, VII 11a. Ezúttal is ritka szóval van dolgunk, ámbár az eddigi anyagból ez a szó kifogástalanul igazolható: szol. aeldi 'páncél' (66); evk. aelli, aelliwun 'páncéling, körpáneél' (ERS 121); vö. nanaj aeleau 'páncél nyíí ellen (régi hadi felszerelési tárgy)', gold GR. aelü au 'páncélzat', gold GR. aeléau 'páncél'. Mindez nyilván összefügg a ma-tu. 'vas' szóval: ev. hel, evk., szol., ngd., ud., orocs, orok, ol., nanaj aele, ma., dzs. aele szóval, éppúgy mint: evk. aeleme 'vasból való', tung. Ner C. aülümü 'vasból való; kard', nanaj seleme 'vasból való', ma. aeleme, aelemu 'övön hordott tőr'; ma. aelmin, aelmiyen 'számszeríj', stb. 18. aigun [aigüv] 'nap'; L HI 13a, VII 146; J IV 11a. ~ szol. Jfigü" (68), aigün (K. 54), íigun (Iv. 29); ~ evk. nyj. sigun, aigun (ERS), evk. Szym áiyün, áiwün (Ev. rus. diai. slov.), evk. II hewun, evk. CsuGi aigün, evk. UcsZe aiyün, tung. Ner RL. siwun, tung. Nor sygun, tung. Csap siggun, tung. Jak aigúni, tung. Kang aigun; szgr. SCH. siun; ngd. siwun, ngd. SCH. aiun; ~ ud. aü; ud. BR. aú, su, sju; ud. SCH. au, siu; orocs aiun, orocs SCH. aiu, orocs GR. siu, ajau, sjeú, aú; orok au, orok NA. aiun; ol. aiü n,aü n, ol. SCH. siu, au, ol. GR. siú, siún, szanda aiun; 6zam. aiup, siu; nanaj aiu v, gold GR.
