Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Ajugarok földje [MNy XXVII/1931/, 300-314.]
175 egy másik, sajnos, nem eléggé ismert ágához, a rnoszóhoz áll legközelebb.' A tangut név azonban nem szűnt meg a t angut nép eltűntével. Tovább használták azoknak a nagyobbára tibeti, nomád törzseknek a jelölésére, amelyek a régi t angut ok helyén laknak. Ide s tova háromszáz éve, hogy a kínai és mongol nyelvű munkák a 'tibeti' szó synonimája gyanánt használják a tangut szót. Talán nem volt teljesen felesleges ez a kis kitérés, mert láthattuk belőle, hogy az ujgur név soha nem volt más, nemtörök nép élő elnevezése. Az ujgurokról tudjuk, hogy valamikor ott az Orkhon és Szelenga partjain szövetségben vagy legalább is .békességben éltek a türkökkel, míg 745 táján fel nem borították a türk birodalmat, hogy aztán helyébe egy alig száz évig fennálló ujgur birodalmat alapítsanak. 840-ben a kirgizek elfoglalták az ujgur fővárost, véget vetettek hatalmuknak. Ekkor mindjárt meg is kezdődött a szétbomlás. A kínai feljegyzésekből tudjuk, hogy különösen két irányba vándoroltak; egy részük Turfán és Kuesa vidékén telepedett meg, a másik meg Kan-su tartományban, Kínában Kan-chou város táján. És természetesen még maradt belőlük a régi lakóhelyen is. 2 Bennünket itt most különösen a kan-chou-i telepedés érdekel, amelynek történetét megszakítás nélkül követhetjük szinte napjainkig. Azonban előbb feleletet szeretnénk kapni arra a kérdésre, hogy miképen kerültek érintkezésbe az ujgurok a mongolokkal, s hogy volt-e köztük és a mongolok közt valami szorosabb kapcsolat. E nélkül u. i. nem látjuk világosan, hogy miért említi a Rgyal-rabs gsal-ba'i me-loíi az ujgur t és a mongolt együtt, miért készült annak a két buddhista satránnk ujgur nyelvi fordítása a XIV. században, tehát a mongolok korában, hogyan készülhetett egy mongol nyelvi fordítás ujgur szöveg alapján, miért vett részt egy ujgur mester, Pratira éri, mongol nyelvi fordításban. Az első nagy mozzanat a mongol írás, amely ujgur eredet ű. Tudjuk, hogy kezdetben minden változtatás nélkül egyszerűen átvették a mongolok ezt az írást és úgy használták nyelvük lejegyzésére. Kínai feljegyzésekből tudjuk, hogy már Csingisz khán megbízta egyik török eredetű miniszterét, Ta-ta tonga-t az ujgur írás terjesztésével. De ez nem csak történeti liagyománvozás. A mongol nyelv legrégibb emlékei ujgur írással íródtak. Elég csak a legismertebbekre hivatkoznunk: az ú. n. Csingisz köve, amely a mongol nyelvnek eddig legrégibb emléke, a perzsiai ilkhánok levelei s több kisebb-nagyobb, eddig még ki nem adott rövidebb emlék. Ezután következett a 'Pliags-pa 1 P. PEI.LIOT: T'oung L'ao 1923. XXII, 332. 2 E. CHAVANNES et P. PELLIOT: lourııAs. 1913. I. 303.
