Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Ajugarok földje [MNy XXVII/1931/, 300-314.]
176 tibeti láma ú. n. négyszögletű írása, amelyet, a tibeti írásból alkotott, magánhangzó-rendszerét a brámi írás hatása alatt határozta meg, de a tibeti írás eredeti vízszintes sorvezetését az ujgur hatása alatt cserélte fel felülről-lefelé haladó ductussal. Végül a mongol írás történetének harmadik állomását jelentő Chos-kyi 'Od-zer-féle ábécé visszatérést jelent az eredeti ujgur íráshoz, annak csak néhány járulékos jegy hozzáadásával készült változata. 1 Ezt az írást használják a mongolok ma is. Erről a Chos-kyi 'Od-zer-ről a nyomtatott mongol Kandzsur egy ismeretlen colophonja azt mondja, hogy szintén ujgur volt, és hogy számos ujgur és mongol nyelven beszélő láma ségítségével egész sereg szent könyvet fordított a mongolok nyelvére. 2 De az ujgur írás nem jött magában. Azok, akik tanították, terjesztették, buddhista szerzetesek voltak. Ezek az ujgur buddhista barátok lettek a mongol buddhizmus megalapítói s az első fordítások szerzői. A Pancarakşs colophonja és a PozuNEEV-féle Dzirüken-ü tolta-yin tayilburi szerint kezdetben a mongolok a buddhista szent könyveket 6okáig ujgur nyelven hallgatták. Mondottuk, hogy az első fordításokat ujgur szerzetesek készítették. Érthető tehát, hogy a mongol buddhista terminológia telve van ujgur elemekkel. A buddhista szókincs tollár és szogd jövevényei szintén ujgur közvetítéssel kerültek a mongolba. 3 Az ujgur barátok később is megtartották befolyásos helyzetüket s tovább re résztvettek a fordítói munkában. 1285—1287 között Kubilai parancsára elkészítették a kínai és tibeti buddhista kánon concordantiáját; ebben a munkában résztvevő ujgur fordítók neveit is jól ismerjük. 4 — Egy mongol kézirat colophonja, melyet MAI.OV annak idején Kan-su-ból hozott, egyenesen ujgur nyelvű maradt. 5 Kimutathatóan nagy befolyásra tettek szert a kan-6u-i ujgurok és tibetiek különösen Kubilai idejében. Ennek két testvére, Dorta és Godan, Kan-su-ban, Liang chou körül nyert családi birtokot, s érintkezésbe kerülve ujgur és tibeti budd1 P. PELLIOT: Asia Major 11,284—9 és UA.: JournAs. 1927. I, 372. ' Uyiyur un Chot-ki 'Od-zer pandita terigtiten qoyar kelen-i ögülegiid-ün erketü nöküd-ber sudur dandris-un qumu•/ nom-ud-i mongyol-un kclen-diir oriiyulu, ad. Vinaya 16. kötetéhez önálló lapszámozással hozzácsatolt 7. részben a 20r° lapon. * B. Y. Vı. ADIMIpcov, Tureckie element)- v mongol'skom jazyke. StPbg., 1911. Vö. különösen 162—9. 1. Űjabb adalékokat közöl újabb munkájában: .Mongolica. I Zapiski Kolegii Vostokovedov pri Aziat6kom Muzee Rossijskoi Akademii Nauk 1925. I, 304 kk. Továbbá N. P OPPE , Beiträge zur Kenntnis der altmongolischen Schriftsprache: Asia Major I, 674. • Először S TANISLAS JILIEN: JournAs. 1849: 366. Utána idézi F. W. K. MÜLLER, Uigurica II, 90—1. Vö. még P. PELI I«>T, Notes a propo6 d'un catalogue du Kunjur 122. 5 W. K OTWICZ , Quelques donnécs nouvelles sur les relations entre les Mongols et. les Ouigours: Rocznik Orjentalistyczny 1919—1924. II, 241 kk., 245.
