Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Ajugarok földje [MNy XXVII/1931/, 300-314.]

A j ugarok földje. KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR ázsiai utazásának voltaképeni célja, mint tudjuk, az volt, hogy felkeresse a magyarok legelső lakóhelyeit, összegyűjtse viselt dolgaiknak történeti emlékeit és megfigyelje azt a hasonlóságot, amely több keleti nyelv és a mi nyelvünk között van. így mondja ezt maga báró Neumann londoni osztrák követségi titkárhoz intézett 1832. április 30-án kelt latin nyelvű levelében.

1 Erről a tervéről akkor sem mondott le, amikor utazásai során a tibeti nyelv és irodalom tanulmányozására kellett adnia magát. Kutatásait tovább folytatta a tibeti írásokban, s itt csakhamar ráakadt egy nép nevére, melyet jugar-nak mondott. Ettől kezdve fáradhatatlanul gyűjtött minden kis értesítést, amely erről a népről szólt, s úgy érezte, hogy most már csak egy tennivalója maradt kitűzött célja elérésére: elmenni oda a „jugar-ok földjé"-re. Tervét többször szóba hozta pártfogói előtt is. Az első híradást, úgy látszik, C. P. Kennedy századosnak küldte 1825. május 5-én Subuthból. Levelében három ízben is rátér arra, hogy mit talált tibeti nyelven a jugar-okról. 'A Stan-Gyurnak körülbelül 18 lapján útleveleket találni oly buzgó egyének számára, akik Shambhalában levő Kalapsa városát akarják meglátogatni. Minthogy itt említés történik egy húsz napig tartó útról a nagy sivatagon át és valami fehér, homokos területről a Sita, azaz a Jaxartes folyó mentén, nagyon valószínű, hogy a buddhisták Jeruzsáleme — így nevezem — az ősrégi időkben a Jaxartesen túl volt, mégpedig valószínűleg a jugarok országában.' (Vö. D

UKA 57.) 'Kun-ga Nyingpo, aki a Tesbi Lunpótól két napi járásra nyugat felé fekvő zárdában írt (ez a zárda, t. i. Sa-skya. nevezetes különféle kéziratai miatt), nyolcszáz év előtt ezt 1 Tudós Körösi Csoma Sándor leveli' eredeti deák nyelven, melyet Kalkuttából írt április hó 30-dikán 1832-dikben méltóságos Neumann Fülöp báróhoz, a londoni austriai ts. k. követség titoknokához: Tudományos Gyűjtemény 1833. 1, 95—8. A levél egy ideig lappangott, majd meglelte és kiadta THURY •JÓZSEF, A középázsiai török nvelv ismertetése: Előadások Körösi Csoma Sándor Emlékezetére III. (Bp., 1906.)'36. 1.