Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Dzsingisz khán neve [Nyk XLVIII/1933/, 338-341.]
163 változatokat látunk ; cz utóbbi azonban nem hozható összefüggésbe a fenti jin-gis-szel, magyarázata egyszerűen az, hogy az arabban (csak ilyen nyelvű szövegekben fordul eló) nincsen e-, csak ]-. Az ily módon megmaradó cingiz szóvégi -z-je még mindig magyarázatra szorul. Ez a magyarázat pedig kétféle lehet. Vagy alkalmazzuk jelen esetben VI.AIHMIRCOV ama megállapítását (op. cit. 362), bogy a mongol szóvégi s a törökben z-vé lesz ; s ez az eset igen valószínű volna itt — ; vagy pedig feltesszük, hogy Dzsingisz neve nem mongol, hanem pl. török eredetű s hogy az idegen szóvégi z a mongolban szabályosan s-szé változott, a mongolban u. i. nincsen 2 , a kalmük 2 eredeti j-re megy vissza. Török etimológiára már régebben gondoltak, nevezetesen a tengiz 'tenger' szóval akarták összekapcsolni. Valóban ilyen név a török-mongol névadás szabályainak nagyon megfelelne, vö. MNy. XXVIII, 102, sót Ibn Batütánál (C. DRRKRMRRY et le Dr B. R. SANGUINKTTI, Voyage d'Ibn Batoutah, I—IV, Paris 1854 - 58) Dzsingisz khán neve pláne JÜ-'jvjü Tengiz /Cin. Így magyarázta Dzsingisz nevét RAMHTEDT, Mogholiea. 25, majd PRIXIOT is, Les Mongols et la Pupauté, Revue de l'Orient Chrétien XXIII (1922 23), 25. P. mintegy meeerősítésképen hivatkozott az általa kiadott Giiyük-féle levél török és mongol nyelvű pecsétjében előfordul" kiír (u)l(n)y ulus u(u)ng falui nung yan, ill. ye.ke mongyol ulus-un dalai-in yann jarliy kifejezésekben a lalui-uung yan és dalai-in yun 'fentrer':hán, nagykhán' cimére. Bizonyos nehézségeket azonban lehetetlen észre nem vennünk. A tengiz =- ringiz magyarázat persze csak egy * tiııgiz alakon keresztül képzelhető el; a mongolban 11. i. minden fi-ból r.i lett s cz a változás a legrégibb nyelvemlékek korában, a XII —XIII. században, nagyjában már befejeződött. Feltéve már most, hoey a XII. században mongolba átkerült t in giz- ból (a szó eredetileg c-vel hangzik) még ecy kései ti»-ci változással cinggis lett, akkor 1. legalább is különös, hogy az ugyanolyan régi mongol eredetmondában hogyan maradhatott nıeg a tenggis hangalak egy hires tó (valószínűleg a Bajkál) nevében ? vö. a Mongolok Titkos Története, I. fejezet, azután BLOCHRT, Introduction á l'histoire des Mongols, Gibb Mem. XII, 273, Sanang Secennél: tenggis neretii dalai, ed. S CHMIDT , 57. Miért hívják a mongol dinasztia hivatalos történetében (Yiian shih, 63 fej.) a Kaspitót K'uan-tengis-nek ? vö. PKLRIOT Journal Asiatique 1920 I, 166. De a tenggis megvan a mongolban mint közszó 'tó, tenger' jelentésben, K OWALBWSKI III, 1697a, s kimutatható már a XIII. századtól kezdve, így Kirakósnál tangez alakban maradt fenn, vö. H OWORTH , History of the Mongols III, 88. 2. Ha már megvan a régi ti^-ci változás a tengiz feltételezett mongol alakjában, akkor miért nincs meg a 2^r, amint azt a magyar
