Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Ligeti Lajos második jelentése mongolországi kuta-tó útjáról [Akad.Ért. XL/1930/, 255-259.]

Ligeti Lajos második jelentése mongolországi kutató útjáról Kaku khoto, 1929 május 1. A tümed-mongoloknál. A tümed

x-mongolok ma pusztulóban vannak. A nagy tümed síkságon, a Huang-ho északkeleti felső kanyarulatánál, a síkságot északról határoló Ts'ing San hegységben még élnek tiimedek, de nyelvüket már alig tudják, régi szokásaikat többé nem ismerik. A tümed wung régen elvesztette királyi hatalmát jelképező királyi pecsétét. A kinai közigazgatás, kinai nyelv, kinai szokások kérlelhetetlen hódítók. A tümed síkság a történeti kor kezdetétől fogva sokat beszéltet magáról. Erre futottak azok az utak, melyek az északi barbárokat i^an-siba s onnan Kina belsejébe vezették. Tou-man és Mao-tmi bún fejedelmek csapatait számtalanszor látjuk hódító szándékkal erre végigvonulni. A «sárga szél», a mindeut betemető homok nem hagytak emléket erről a ró'g letűnt időről. Itt-ott látni egy magányos tumulust, a néphit azt tartja, hogy az T*ao Aiün hercegnőnek, a hűn fejedelem kinai feleségének a sírja. Feng ts'eng és I ao t'ou között nem egy. de legalább három ilyen halmot ismerünk. Köztük van-e az igazi ? Amikor a hunok eltűnnek erről a vidékről, egy török-fajta nép, a to-pa rendezkedik be helyükön. bámulatos középázsiai civilizációt hozva magával. Valamivel délkeletebbre. Ta t'ung fii közelében, máig sértetlenül állnak uralkodóik sírjai, máig láthatók Yiin-kang barlangjai, a buddhista művészetnek oly gazdag és eredeti emlékeivel a Kr. u. V. századból, melyeket Kinábuu azóta sem tudtak sem felülmúlni, sem megközelíteni. Mongolokról azonban sokáig nincsen szó. l'gy látszik, jóval Cinggis után telepedtek ide a tümedek. csakúgy, mint 1 Olvasd t'mntít.