Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Pordenonei Odoricus budapesti kézirata [MNy XXXII/1936/, 160-168.]

104 keleteurópai és ázsiai utazásoknak és útleírásoknak magyar szempontból való jelentőségére. Mindenekelőtt nem teljesen véletlen, hogy egy a Budai Krónika családjába tartozó magyar történeti mű mellé ugyan­abba a hártyakódexbe ugyanaz a kéz egy mongolkori útleírást is másolt. Mint már GOMBOCZ ZOLTÁN éles szeme észrevette' — ha azt nem is fogalmazta meg ily határozottan — a ma­gyar őshazára vonatkozó hagyomány kialakulását, legalább is annak azt a formáját, amelyben az krónikáinkból kitapintható, nagy mértékben befolyásolták a mongolkori utazások során felszínre került új földrajzi, néprajzi és történeti ismeretek. Az új anyag ú. n. őshaza-hagyományunk két jelentős csoport­jára vonatkozik: 1. Scythia, 2. Magna Hungaria. " GOMBOCZ említett munkájában rámutatott arra. hogy krónikáink két különböző típusú Scythia-leírást adnak. 1 Az első i régi, klasszikus leírást szinte változatlanul adja tovább; Krónikáink közül ezt találjuk Anonymusnál. A másik a régi Scythia-leírást új nevekkel bővíti ki, melyek a mongolkori út­leírásokból terjedtek el a nyugati krónikaírók között. Idesorol­hatjuk a mai Kézai-kivonat és a vele rokon szövegű krónikák Scythia-leírását (a környező országok felsorolásával együtt). A Kézai-típusú krónikáknak a klasszikus Scythia-leírás­ban nem található neveiről régebben jeles tudósok is azt tar­tották, hogy azok a megőrzött nemzeti őshaza-hagyomány em­lékei. GOMBOCZ világosan és meggyőzően bebizonyította ezek könyvi eredetét is.'Tme a fontosabbak: A regnum Iorianorum (r. Jurianorum) a kaukázusi Georgiani nép nevével összefüggő szó vulgáris latin írásváltozata. Corosmenia, gens Corosmina, g. Corosmoia nem más mint a későbbi khívai khánságnak a régi neve, Khvârezm. A gens Kytanorum a mongol nyelvű Á'itflj-okra vonatkozik. Tarsia egy középázsiai nesztoriánus tö­rök, „ujgur" területet jelent. Ethyopia quae minor India dici­tur szintén a mongolkori földrajzi nevek legismertebbjei közé tartozik. Mongalia (Mongolia), gens Alanorum, Bessi, Cumani Albi és Susdalia nem szorul bővebb magyarázatra a mongol­kori utazók földrajzi neveinek ismerete nélkül sem (de persze ott is mind megtalálható). A kerecset madárnév magyarázatát nem tekintve mindössze két név állott ellen GOMBOCZ megfej­téseinek, de ma már ezek körül sem lehet kétség. Az egyik a Togora, Togata folyónév, melyről FEHÉR GÉZA kimutatta, ' GOMBOCZ ZOLTÁN, A magvai őshaza és a nemzeti hagyoniánv: N'vK. XLY, 129—94. XLV1, 1—33. 1 GOMBOCZ i. m. 130—53. TárgyaliísiiukLnii Go.MBOczeal egyetértőiig nemcsak a tulajdonképeni Scytbiát vizsgáltuk (amely Uuscurdin. Dentin és Mogoria részekre oszlik), haneni a környező földrajzi neveket is sorra vettük. A szorosabb értelemben '.ott Seythiára vö. DKKB .IÓZSF.1'. Szkitbia leírása a Gesta Ungarorumban: Magyar Könyvszemle XXXVII, 243—63 A hun-krónika földrajzi neveinek nyugati tudós eredetéhez 1. E CKHARDT SÁNDOR alapos tanul­mánvait: A pannóniai bún történet keletkezése: Századok 1927—S: 4fiő—91. 605—32, továbbá: Sicanibria: Minerva VI, 157—201.

Next

/
Oldalképek
Tartalom