Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Pordenonei Odoricus budapesti kézirata [MNy XXXII/1936/, 160-168.]

Pordenonei Odoricus budapesti kézirata. Á bécsi gyűjteményekből Magyarországnak jutott történeti emlékekkel hazakerült többek között egy „negyedrétű, 127 leveles, XIV. századi, latin nyelvű, rubrikáit, magyarországi hártyakódex, arany kétfejű sasos, új fehér pergamenkötésben",

1 melyet jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Or6zágo6 Széchenyi Könyvtárának kézirattára őriz Cod. 1. jelzés alatt. Ez a híres Acephalus-kódex, amelynek első, elől csonka darabjával, a Budai Krónika családjába tartozó egyik legfontosabb, a XIV. század közepe tájáról való krónikával legkiválóbb történészeink foglalkoztak,

1 s amelynek variánsait részletesen felhasználják a SZENTPÉTERY IMRE szerkesztésében megjelenő Scripte res Kerum Hungaricarum című sorozat Gesta llungai orumkötetében. Az Acephalus-kódex 127 leveléből mindössze 35 jut a magyar krónikára, a többin kisebb jelentőségű orvosi, fizikai, aritmetikai feljegyzésen. Dávid próféta Somniariusán, Fráter Gentilis jövendelésein 6tb. kívül még két igen fontos szöveg olvasható. Az egyik közülük a középkorban annyira kedvelt Nagy Sándor-lörténet (Gesta Alexandri Magni, 48"—78"), a másik pedig az, amit a Nemzeti Múzeum kiállítási katalógusa röviden így nevez: „a Friauli (Foroiuliensis) Odorik: »A világ csodáiról« című regényes ázsiai útleírása". A következőkben erről a „regényes ázsiai útleíiásról" lenne néhány megjegyzésünk. A XIII—XIV. század, amit Ázsiában a mongolok korának szokás nevezni, gyökeres változást jelentett Európa és Ázsia viszonyában. A nagy világfelfordulást hozó tatárjárás után intenzív érintkezés indult meg egymás számát a eladdig ismeretlen nyugatiak és keletiek közt. Egymás után keltek útra bátor és kegyes hittérítők, el6Ő sorban ferencrendiek és dominikánusok, bogy a veszedelmes tatárokat megpróbálják a 1 A bécsi gyűjteményekből Magyarországnak jutott tárgyak kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bp., İ933. 25. 1., 4. tétel. 1 DOMANOVSZKY SÁNDOR, A Dubniczi Krónika: Századok 1899 : 238 és A Budai Krónika: Századok 1902:616, 729 kk. IÍÓMAN BÁLINT, A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII—XIII. századi leszármazol. Bp.. 1925. 60, 95 stb.