Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A magyar rovásírás egy ismeretlen betűje [MNy XXI/1925/, 50-52.]

93 Valamennyi fennmaradt ábécében a $ értékéül A-t talá­lunk, de hogy a felsorolt példákban nem annyit jelent, az kétségtelen. Hogy TEI.EGDI ezeken az ábécéken indulva A érték­ben is használja, voltaképen nem zavarja az eredeti helyzet képét. Valószínűleg régibb formulákat is szem előtt tarthatott, melyet azonban már nem értett s így korülhetett a nála közölt imádságokba a sok Három esetben (rnenyegben, terehtiiöé­ben) maga is kijavítja a sor felett 3-r<*, de az esetek nagy zömét érintetlen hagyja. Sajnos, a magyar rovásírásnak nincs igazi emléke, így nem tudhatjuk, hogy mennyi a hiteles emlék, mennyi az ismert emlékek korából való tudÓ6 hozzászerkesztés, belemagyarázás, félreértés. Minthogy a A tulajdonképeni jele a görög eredetű 1, könnyű arra a feltevésre jutnunk, az $ nem a glagolita ábécé-bői származó 3 e elírása (a fenti példákban), hanem egy meg nem értett betűt (5) használnak ábécéink a hozzá hasonló ) A értékében. Ha csak a magyar rovásírás vallomá­sára hagyatkoznánk, annyit mondhatnánk, hogy a régi (eredeti) ábécé-ben meglehetett ez a 5 betű is és e-t kellett valószínűleg jelentenie. Azonban szerencsénkre van egy má6 támaszpontunk is arra nézve, hogy itt csakugyan egy elfeledett betűről van szó. Tudjuk, hogy a magyar rovásírás a kök-török ábécé-vei van közelebbi rokonságban, még pedig annak jenisszeji ágá­val. A főbb kritériumok, melyek a magyar rovásírás speciális hovatartozását meghatározzák, a következők: jen « ^ magy. á, jen. á magy. í (orkh. ié), jen. y ^ magy.i>. Ez utóbbi meg­felelésére vö. gör. I w^ magy í. 1 Ezekben az esetekben ugyanis a magyar betűk megfelelői a kök-török írásnak csak a jenisszeji csoportjában találhatók meg. A jenisszeji feliratok meglehetősen elhanyagolt állapot­ban vannak. Behatóbban egyedül RADLOFF foglalkozott velük, Vi adta ki, persze egy csomó problémát hagyott a háta mögött. Ezekben a feliratokban is előfordul az £ betű. Az orkhoni feliratokban b az értéke, így olvasta RADLOFF itt is. Ennek a következménye azonban az lett, hogy egyetlen szót sem lehet simán elolvasni és értelmezni, amelyikben ez a betű elő­fordult. Az esetek nagy részében, (ahol világosan más betűt kellett olvasni) persze a felirat készítőjét okolta s nem késett az „elírást" kijavítani. A kérdésre teljes világosságot derített THOMSEN. 2 Rámu­tatott arra, hogy az $ sohasem váltakozik ezekben a fel­1 NÉMETH GYULA, A régi magyar írás eredete: NyK. XLV, 36. 1 Une lettre méconnue de* inscriptions de l'Iénissei. .íotirn. de la Soc. Finno-Ougr. X.W. 4: 1—9. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom