Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A török szókészlet története és török jövevényszavaink (Gyöngy) [MNy XL1I/1946/, 1-17.]
55 yintü 'Perlen; Flueename: Jaxartee oder Syrdarja' ( G ABAIN, AlttürkGramm. 355; a második jelentés a feliratok fentebbi helyeire támaszkodik). — Ujgur yintű 'Juwelen' ( B ANG—GABAIN, Anallnd. 57); az értelmezés nem pontos itt, a kifogástalan fordítás a TT. V, 19 egyik helyéhez fűzött magyarázatában olvasható, ahol a kiadók az ujgúr Suvarnaprabhäsa (RADLOFF — MALOV 446, 14: VI, 24b 14) egvik mondatában előforduló ürdini yintű1 az egyedül helyes 'Euelgestein und Perle' fordítással kísérik. Szintén ujgúr yinlülüg 'pcrlengeschmückt' (TT. II B 9 altun-luy yintűlüg, 11 yinlülüg montuqlar). Ugyancsak ujgúr yintű 'perle' (PELLIOT: T'oung Pao XV [1914.], 233, 245). — Kâstan yintű 'Perle' (BBOCKELMANN 91, ATALAY 792). Szibériai« Szojot tindi 'Perle' ( C ASTR 115), urjanchai tjnjj 'бмсер; жемчуг' ( К АТ . 1338). — Kojbál nindi 'ua.'( C ASTR. 104); K ATANOV új átírásában (MélAs. IX 2: 130) nenjl.— Szalb. lí endi (CASTR. 104). — Kacsin nendi 'Glasperlen' (R. III, 678). —Sór nänji 'Glasperlen' (R. III, 678); ez .az alak jövevényszó vagy a kojbálból, vagy a kacsinból. A tulajdonképeni sór nyelvi változat iinjä 'Glasperlen' (R. IV, 1070), ahol a szókezdő I egy eredetibb é-re, ez meg j-ге megy vissza. — Altaji linye 'бнсер' ( V ERB . 448; tkp. felsőkondomi nyelvj.), yinyi, inyi 'жемчуг' ( V ERB . i. h.). — Baraba yinzämärzän 'ein Schmuck aus Perlen und Korallen' (R. III, 515); a mindkét szóban előforduló z egy eredetibb j(> dz) -bői fejlődött. Turki: A Ming-kori kínai tolmács-iskola ujgúr-k ina i szótárának I. változatában (a leningrádi példányban 66by a budapestiben II, 8a) finjü 'gyöngy'. B ANG és RACHMATI (Die Legende von Oyuz Qayan 28) a szótárt annak idején kiadó KLAPROTH nyomán (22a) iniü-t olvastak, azonban nem vették figyelembe, hogy ez & szótár már csak nevében ujgúr, e a valóságban egy Ming-kori keletturkesztáni, turki típusú török nyelvjárást tartalmaz, amelyben különben igen jelentős mongol hatás is mutatkozik. Nem vették figyelembe, hogy az ujgúr írás l betűje egyaránt jelölhet é-t ée j-t, és hogy ez utóbbi olvasatot biztosítja a szó kínai át/rása (yung-tu). — Az ujgúr-kínai szótár II., ú. n. MoRRisoN-féle változatában (a birtokomban levő fényképmásolaton a 33b. lapon, a 755. tétel) ünjü bolur1 találunk 'gyöngy' jelentésben, nem annyira hendiadyoinként, mint inkább egymás mellett felsorolt synonimákat, ahol a bolur jelentése egyéb adatok alapján 'üveggyöngy, kristálygyöngy, hegyi kristály'. — Mint már PELLIOT rámutatott (T'oung Pao XXVII [1930.], 357—8), az ujgúr-kínai szótár nyelvj szempontból meglepően egyeíik az ujgúr íráso6 „Oguz kagán mondájá"-val. Az egyezé6 ez esetben ie feltűnő, amennyiben benne a 'gyöngy' jelentésű szó ezinten ünjü alakban fordul elő (B ANG—RACHMATI i. h.; üníü olvasatuk itt sem fogadható el). — A budapesti négy-, illetőleg hatnyelvű kéziratos szótárban (II, 33b) ezintén megtaláljuk szavunkat, mégpedig a
