Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A török szókészlet története és török jövevényszavaink (Gyöngy) [MNy XL1I/1946/, 1-17.]
56 keletturkesztáni törökben ezek után cseppet eem meglepő ünji alakban, jelentése 'keleti gyöngy' (kínai tung-lu, mandzsu és mongol tana); a várható kínai 'drágagyöngy' (kínai len-Ы) turki megfelelője ugyanazon a lapon marguwerit (mandzsu átírás!), s ennek az iráni eredetű szónak más változatai egyéb török nyelvjárásokból is ismeretesek, pl. szárt murwarid, marwarid (NALIVKIN 66). — Íme néhány újabb turki csoportbeli adat: csagatáj injü 'perle, ineigne de la forme d'une perle que 1ев princes tatars et mongols présentant aux notables' ( VA MB., CagSpr. 239), injü 'perle, ineigne en forme de perle' ( P D C. 141), indi 'gyöngy' (Muqaddimat al-adab, ed. P OPPE 327, s. v. subut; a kézirat nem különbözteti meg a í-t a j-től, a helyes olvasat kétségtelenül injü), injü 'ua.' (Seix Sul., konst. kiad. 63, KÚNOS 88 tévesen inju-t olvas). — Turki inji 'a pearl' (SHAW 39), ünlä, iniä (LA C OQ , Sprichw. 83b). Üz : Oğuz jinjü 'ua.' ( B ROCK . 61, A TA . 128). Az oguzban a j- szokatlan, sőt érthetetlen, mert kipcsak sajátság, azonban KâSYarî más kipcsak jegyeket is tulajdonít az általa különben nagyon felületesen leírt oguz nyelvnek. — Oszmánli inji, helyesírás injü 'pearl' (REDHOUSE 309). — Turkomán inji 'жемчуг', hinji 'бисер' (ALIEV—BORIEV, az orosz ábécé megfelelő betűi alatt). A turkomán hinji szókezdő Л-ja feltótlenül másodlagos (vö. R ÄSÄNEN : UngJb. XIX, 102). — Azerbajdzsán inji 'бисер' (GANIEV, Russko-tat. el. 30). Kipcsak: Kipcsak, Кйзүап ezerint jinjü (B ROCK , és А ТА . i. h.) — Kúii, a Codex Cumanicus szerint (47a. levél, 93. lap) ingçu 'perle' (vö. К. GHONBECH, Codex Cumanicus: Monumenta Linguarum Asiae Maioris I. Kopenhagen, 1936.). A GoMBOCztól idézett 'gemma' jelentés téves, a KUUN GÉZAféle kiadás jelzett helyén (109) elő sem fordul, ott ugyanis az eredeti latin értelmezést találjuk, a perle1 (a szó elejét kitevő per-t a kézirat a középkorban használatos rövidítéssel adja). A 'gemma' értelmezés nem az idézett helyen, hanem csak a KUUN-féle kiadás indexében fordul elő, és ott is — tévedés. A kún szót egyébként GRONBECH, Komanieches Wörterbuch 106 índű-nek olvassa; szerinte ugyanis az eredeti helyesírásban található g hibás másolási betoldás. (Figyelmet érdemel a kódex középső, perzsa oszlopában álló 'gyöngy' értelmezésű muruaim, amelyet vö. a budapeeti négynyelvű szótár 'drágagyöngy' jelentésű turki szavával. A CC.-ben a 'gyöngy' szót közvetlenül megelőző tétel: latin eristallus, perzsa és kún bolor; vö. a II. Ujgúr-kínai szótár megfelelő, már idézett adatát.) — Leideni névtelen yinlü 'Perle' (HOUTSMA 108, H. yünlü olvasata indokolatlan, illetőleg téves). — Ibn Muhannü yinlü 'ua.' (konet.. kiad. 181, B ATTAL 89). — Abu Hayyan inlü 'иа.' (C AFEROĞLU 39). — Tob. yendzü (G IGANOV 155), yinei (R. III, 514; ez az adat GoMBOcznál nyilván sajtóhibából yince, egy szándékolt yine з átírás helyett). — Kaz.
