Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A török szókészlet története és török jövevényszavaink (Gyöngy) [MNy XL1I/1946/, 1-17.]
A tőrök szókészlet története ée török jövevényszavaink. Gyöngy. Mindenki egyetért abban, hogy legrégibb török jövevényszavainknak alapvető fontosságot kell tulajdonítanunk mind nyelvünk története, mind őstörténetünk szempontjából. Ebből magyarázható az az általános érdeklődés, melynek örvendetes eredménye, hogy vele kapcsolatban a legtöbb lényeges kérdés már felvetődött, és mindenesetre valamennyi jövevényszó-csoportunk közül ezt ismerjük a legjobban. Az itt elért eredmények sem véglegesek azonban, az alapvető kérdések sincsenek lezárva. Úgy látszik, erre hosszú ideig nem is kerül sor, mert a vizsgálódások egyik legfontosabb elemét jelentő új és régi török nyelvi anyag még mindig gyarapszik, azonkívül a török nyelvek története (altaji, uráli stb. kapcsolatok, a török szókészlet története) területéről is egyre hasznosabb segítséget kapunk. A török szókészlet történetének a kutatása, úgy látom, különösen figyelemreméltó eredményeket ígér. Előadásaimban már több mint egy évtizede számos alkalommal rámutattam arra, hogy legrégibb török jövevényszavaink forrásául szolgáló szavak történetének összeállítása — vázlatos formában ie — két érdekes tanulsággal szolgál. Az egyik az, hogy kérdéses szavaink tekintélyes része jövevényszóként megtalálható a magyaron kívül bizonyos szláv (orosz, lengyel), balkáni (délszláv, bolgár, román, albán, görög), finnugor (obi-ugor, permi, volgai finnség), egyik-másik szamojéd nyelvben, sőt a mongolban, a mandzsuban sem tartozik az eredeti altaji ezókésziethez, hanem ott is jövevény; megvan a különben oly szegényes fel jegyzésű paleoázsiai (kott, jeniszeji osztják, kestim, arin, ászán) nyelvi anyagban, egész sor iráni nyelvben (perzsa, illetőleg tádzsik, pamíri nyelvjárások, oszét), egy-egy indiai (hindusztáni), kaukázusi (kabard stb.) nyelvben, sőt olykor a tibetiben vagy valamelyik északkínai nyelvjárásban is. Ez indított arra, hogy ilyen típusú jövevónyelemeinket a tulajdonképeni jövevényszavaktól megkülönböztessem, és műveltségszavaknak vagy vándorezavaknák nevezzem.
