Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Kanyaró; berke, tok) [MNy XXXIII/1937/, 300-304.]

46 kazáni adat. viszont ezzel 6zemben a vokalizmus eltérésére lehet hivatkozni. Magyar szempontból még annyi a megjegyzendő, hogy a török bärkä, bärgä jelentéstanilag a magyar berki nek csak fentebb idézett 4., 5. és talán első jelentésével egyezik, a másodikévrl és a harmadikéval nem. Azonban az is lehetséges, hogy magyar jelentéstani fejlődéssel van itt dolgunk, vagy pedig két azonos hangzású magyar szót soroltunk egy rovatba. Tok. MUNKÁCSI: KSZ. XIII, 359—60 (Ung. tok 'Stör') a toboli togo, tuyu alapján török eredetűnek mondotta tok szavunkat. A megfejtést hangtani nehézségek miatt nem fogadta el GOMBOCZ. Nemrég NÉMETH: MNy. XXXIII, 140 meglelte ugyanezt a halnevet a turkománban duql alakban, s bizonyította vele. hogy a toboli -g-, -y- nem lehet akadály, mert a turkománban -g-t találunk ugyanabban a szóban. Rá szeretnénk mutatni most arra. hogy a toboli togo (RADLOFF tuyu alakja pontatlan, illetőleg GIGANOV >V adatának önkényes olvasata) különös alakja az ős-török (és türkujgur) típusú *(ugu-val szemben kifogástalanul megmagyarázható. Előre kell bocsátanom, hogy újabb megfigyeléseim alapján a török nyelvek osztályozását hangtanilag is lehetségesnek látom. Régebben kielégítő osztályozás híján a gyakorlati jellegű földrajzi csoportosítást fogadtam el másokkal együtt magam is (vö. MNy. XXX, 45). Ez új, hangtani kritériumok alapján elgondolt rendezerben — többek közt — két igen fontos csoportot különböztetek meg: 1) úz-típu6ú nyelvek, ide tartozik az oszmánli, azerbajdzsáni, bizonyos krími nyelvjárások, lurkomán, szeldzsuk; 2) kipceak-típusú nyelvek, ide egész sereg nyelv sorolandó: a kun, karaima, kazáni tatár, miser, baskir, kumük, karacsáj, balkár, kirgiz stb. Az egyes nagy csoportokon belül bizonyos al-osztályok különböztetendők meg. A kipcsak-típueú nyelvek közé tartozik a toboli is. A kipcsak-nyelvek közös hangtani 6aját6ága a türk-ujgur és úz-nyelvi szóközépi -k-, -g-val szemben mutatkozó -g-, -;•-. Ezúttal mindössze néhány idevonatkozó toboli példára utalunk (adatainkat a toboli Kratkij elovarjból idézzük): sigez 'nyolc' Küsf. säkiz I tugle 'kilenc' K. toquz \ paglr 'réz' ^ K. baqír I suglr 'vak' ^ egyéb tör. soqur \ sagal 'szakái' ^ K saqal | ugltucl 'tanító' K. oqlt- 'olvastatni' | tegenee 'szabó' K. tik- 'varrni' | tagi 'még' ^ K. taql \ идея 'ökör'^ K. ökilz I jaga 'gallér'^ egyéb tör. jaqa | stb. Ide tartozik a tob. togo szó -0-je ie. A vokalizmus tekintetében szintén megnyugtató feleletet nyerünk. A kipcsak-nyelvek egy részében ugyanis, pl. a kazáni