Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Kanyaró; berke, tok) [MNy XXXIII/1937/, 300-304.]
45 Az EtSz. I, 372 ezerint elfogadható magyarázata nincs.— MUNKÁCSI a magyar szót kicsinyítő képzős alaknak fogva fel a tob., krími bilr | kaz. börö | bask, bilre 'Knospe' | alt. pür 'Blatt, Knospe, Ästchen' adatokkal vetette egybe. GOMBOCZ: MNy. III, 65 nem fogadta el ezt a magyarázatot, mert: 1) a jelentés бет egyezik kielégítő módon, 2) a feltett magyar *ber képzőtlen alaknak semmi nyoma nincs a régiségben. — SZARVAS: Nyr. XX, 534 a barka változatának tartotta a berké-t, de az EtSz. ezerint ez 6em fogadható el, mert e feltevés a nyelvtörténeti adatokkal ellenkezik. — GOMBOCZ maga (BTLw. 212) arra gondolt, hogy a berke talán a birke, birka 'Schaf' szóval függ össze, mint pl. a német Kätzlein ^ Katze, francia chaton ^ chat. Azt hisszük, hogy berke szavunk mégis török eredetű, csakhogy természetesen nem a bür, pür alakokkal függ össze, mint MUNKÁCSI gondolta, hanem a következőkkel: Ujgur bärkä, bürgü, birgä, brkti 'Rute' ( B ANG—GABAIN, Analytischer Index zu den fünf ersten Stücken der Türkischen Turfan-Tcxte 14). A TT. kiadói különben egybeállították e szó egyéb előfordulásait is a régebbi ujgur írásos szövegekből. Megvan a szó: a Chuastuanift, Maitrisimit-töredék, Suvarnaprabhása, Qutadyu Bilig több helyén (vö. TT. IV, 18). Magában a TT.-ben előfordul a IV, 10 és V, 93-ban. Egyikmásik helyen 'Geis6el' jelentése is van. Megtaláljuk továbbá a TT. VI, 110—1. sorában a bärkä qayll hendiadyoinban, jelentése 'Stockschläge'. A hendiadyoin második tagja érdekes értelmezésünk szempontjából is. КйбүаП szerint ugyanis qayll a. m. 'frische Weidenzweige, mit denen man die Weinstöcke aufbindet' (141). A bärkä 6zó megvan magánál KüéTarinál is, jelentése 'Geissel' (35). A törökségből ez idő ezerint más adatot nem ismerek, azonban megtaláljuk szavunkat a törökkel rokon nyelvekben is. írod. mong. beriye 'baton, perche, gaffe, balance, un manche de fouet' (Kow. II, 1127) | régi irod. mong. berige, berege 'ua.' | oirat berf 'Stab. Stock' (RAMST., KW. 42) | tunguz bärägä 'Peitsche' ( C ASTRÉN 95) | barg. tung. berege 'ь-нут' (POPPE 39). A török-mongol 6zó eredete nem világos. A TT. kiadói a latin virpa-xa\ hozzák összefüggésbe, szerintük ez a római háborúk útján került volna az irániakhoz, onnan pedig a törökökhöz (TT. IV, 19). Ez a feltevés kissé amúgy is kalandos, dc valószínűségéből még jobban veszít, ha figyelembe vesszük a mongol változatot is. RAMSTEDT a kazáni bär- 'schlagen' szóhoz kapcsolja a mongol adatokat (az ujgurt még nem ismerhette). Ez a magyarázat már valószínűbb, a kazáni szó megvan a csuvasban is: ptr- 'dob, 16; ver' (PAAS. 95). Az egyetlen esetlegee nehézség az, hogy talán a török ber, bir- 'ad' igének valamilyen lokális jelentéstani változata a csuvas és a
