Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Gyomor) [MNy XXXIII/1937/, 221—227, 280.]

42 magashangú alak az első -i- hatása alatt keletkezett) | monguor bzimu- 'feriner (bouche), se fermer (fente)' (DE SMEDT— MOSTAERT 88; az irod. mong. megfelelők között jumuyi-, jimuyiés jimii- alakokat idéz) | ordosz oiumu- 'saieir â la façon d'ııne tenaille, prendre avec une tenaille' (MOSTAERT, Textes oraux ordos: Monumenta Serica. Peip'ing, 1937. 657) | oir. diimi, dzumi 'fest geschlossen sein (Mund, Lippen)' (

R

AMSTEDT

, Kalmükisches Wb. Ill) | 6tb. A gyomor gyomrot hangátvet ős töve magyar jelenség, és ugyanúgy magyarázandó, mint a sátor ^ sátrak, bátor bátran. A magyar szó forrása tehát világosan egy török jumur. Szókezdő gy-jét tekintve ugyanabba a csoportba kell sorolnunk, ahová gyalom, gyárt, gyapjú, gyertya, gyúr etb. tartozik. Az eddigi folfogás szerint minden ilyen ezó török jövevényszavaink legrégibb, ó-csuvasos jellegű rétegébe tartozik. Hogy azonban az ős-török j- ^ magyar gy- megfelelés nem kizárólagosan bolgár-török kölcsönzési kritérium, arról egy más alkalommal kívánunk szólni. Gyomor. A MNy. jelen számában megjelent nyomor szóról írt cikkemhez pótlólag megjegyzem, hogy — mint utólag látom — MUNKACSI RERNÁT a KSz. X. 347. I. egy rövid kisebb közleményen a magyar nyomor t egybevetette a kirgiz (KATARINSKU) zumur, zumursaq 'a kérődzők második gyomra' szóval. Ez a kirgiz zumur természetesen azonos a jumur-ral. Hasonló nyelvjárási változatokat — a szókezdő mássalhangzót illetőleg — a volgai (kazáni) tatár nyelvjárásokban találunk.