Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Kanyaró; berke, tok) [MNy XXXIII/1937/, 300-304.]

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. Kanyaró. Kanyaró ßzavunkat MUNKÁCSI (NyK. XXI, 118) származtatta törökből. Megfelelői — az eddig idézett török nyelvi adatokat kiegészítve — a következők: oszm., kaz. qlzamlq 'Masern, Scharlachfieber' | csag. qizamuq 'Hautkrankheit mit Fiebererscheinungen' | özb. qlzamlq 'корь' (

J

UDACHIN 509). Törökből: cser. k'zâmSl

T 'Masern' (

R

ÄS

X

NEN

: MSFOu. L, 39) I vog. TJ. Çaeâ'mâz, TC. kása mâ

x, AK. xdssmdx, KK. ká'ssmax, FK. tfdssmdx 'Maeem' (KANNISTO: FUF. XVIT, 117). A török qlzamlq 'kanyaró' a qlz- 'vörösnek lenni, kivörösödni' (illetőleg qlza-) származéka; a -mlq deverbalis és denominalis képző jól ismert, vö. oszm. tlrmlq, kesmik, qusmuq stb. (D

ENY

, Gram. 582). Valószínűleg ezzel a qlz- tővel függ össze Küsy qlzlamuq 'eine Art Geschwüre'. Ugyanennek a betegségnek nevét máe török adatokban a különben szintén qlz- 'izzani' tőből 6zármazó qlzll 'vörös' további képzései fejezik ki. Pl. a csag. qiéilta | kazak qlzllka (IL'MINSKIJ 177) | bask, qlzllsa | tob. qlzllca (Kratk. el. 245) t azerb. qlzll ja (GANIEV 49, 138) | bar. qlzllzuq | csuv. x»rl»Xtn. Csuvas jövevény a cser. RAM. »rh'xän 'Masern, Röteln', Krok. irlixán, Tr. erle/aijdai 'mit Masern bedecken' (RXSXNEN: MSFOu. XLIX, 127). Török > perzsa qiziljah 'vörös kiütés' (W a s ş ü f, bombayi kiad. p. 690). GOMBOCZ „Honfoglaláselőtti török jövevényszavaink" című munkájában (58) még erősen kétkedő álláspontot foglalt el az egybevetés helyességét illetőleg. Felvette ugyan a ezójegyzékbe a kanyaró-1, de az egész címszót zárójelbe foglalta, mert „még ha feltesszük is, hogy a m. kanyaró eredetibb karamó helyett van (vö. kanyarodik ^ karamodik MTsz.), az első szótag a-ja akkor İ6 magyarázatlan marad". Ez a kétkedő felfogáe valamennyit enyhülhetett, mert BTLw. szójegyzékében már minden megjegyzés nélkül szerepel a szó (90), a hangtani részben viszont még mindig utal ugyanerre a megfejthetetlen nehézségre. Ez a kellően meg nem magyarázható első szótagbeli török magyar -a- megfelelés megvan különben még két másik szavunkban is, a gyalom

ban