Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Saru; ködmön; bársony; ölt) [MNy XXX1/1935/, 281-287.]
33 Kiérarl egyetlennek látszó feljegyzését a török régiségből egyéb adatokkal is megtámogathatjuk. Iba Muhannä 1924-i konstantinápolyi kiadásában 167. 1. találjuk: őaríf«, jelentése arabul c**-*" 'brokát'. Ugyanebben a szótárban a foglalkozásokról szóló fejezetben, 155. 1. még egyszer olvasható a szó, nomen actoris-képzővel megtoldva: bartlnt Г, arabul c-^' '(brokát) szövő'. Mind a két előfordulás megtalálható Ibn Muhannä legújabb konstantinápolyi kiadásában is (vö. APTULLAH BATTAL , Ibnü-Mülıennâ lügati. Istanbul. 1934. 16). Már számos esetben bebizonyosodott, hogy a konstantinápolyi kiadás alapjául szolgáló kézirat jobb, megbízhatóbb, mint az, amelyből P. MELIORANSKIJ kiadta Ibn Muhannä1 (Arab filolog o tureckom jazyke. StPbg., 1900.). így van ez most is. A MELIORANSKIJ-féle kiadásban teljesen hiányzik a bartlntl, a bartln helyett pedig t-A» tarya, tur ya alakot találunk, ami talán — mint A. BATTAL is javasolja — helyesen WA. barée-nak olvasandó. A barta jelentése tudvalevőleg ugyanaz mint a bartln-é, s GOMBOCZ szerint egyébként is szorosabb kapcsolat állhat fenn közöttük: a bartln esetleg kicsinyítő képzős alakja a baria-nak (MNy. XXIV, 344). Megtaláljuk szavunkat egy másik híres arab-török szótárban is, a XIV. századból való Abû Hayyán-féle Kitáb al-idrák li-lisán al-atrâk-ban (vö. GOLDZIEHER : NyK. XXXIV, 130; ed. A. CAFEROGLU. Istanbul, 1931. 39), szintén bartln alakban és ugyanazon jelentéssel. Kiegészíthetjük ezeket az arab-török adatukat egy ujgur nyelvi feljegyzéssel. A berlini Maitrisimit-töredékekben (98) a bartln két rokonértelmű szó: a torqu és iikirti társaságában fordul elő, mint a Türkische Turfantexte VI. kiadóinak jegyzetéből (60) megtudjuk. (Megjegyezzük, hogy a kérdéses ujgur kézirat eddig kiadatlan, noha egyes részeit — német fordításban — már felhasználta F. W. K. MÜLLER , Maitrisimit und Tocharisch: SPAW. 1916. A TurfT. Vl.-ban kiadott Säkiz yükmäk-ben különben nem fordul elő a bartln, mint az indexből következtetni lehetne.) ölt. E szó török etimológiája NÉMETH GYULÁtól származik, aki „Régi török jövevényszavaink és a turfáni emlékek" című dolgozatában (KCsA. I, 74—5) ujgur és oszmánli adatokkal egyeztette a magyar öft-öt. Üjabb anyagot adott és az egészet jelentéstani szempontból csoportokra tagolta PAIS DEZSŐ, ölt: KCsA. II, 460—3. Szótörténeti pótlékul a következő adatokat csatolhatjuk még az eddigiekhez.
