Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Saru; ködmön; bársony; ölt) [MNy XXX1/1935/, 281-287.]
32 dolgozatán kívül még BERNEKER. EtWb. I, 206). 2. Tör. takmün 'Tuch, Mantel, gefütterter Rock' < tör. täk- 'ziehen, anziehen'; törökből: orosz tekmen, kisorosz tekmeú, tekman, lengyel ezekman, ezechman, oláh ceemen (vö. BERNEKER, EtWb. I, 139 és MIKLOSICH: DWAW. XXXVII, 22). 3. Csag., oezm. eoqman 'Halbstiefel aus Leder oder Safian' | tob. вйктйп 'ein Rock aus Kameltuch, das Tuch, der Tuchrock' < : tör. »oq-, tuq- 'hineinlegen'; törökből: orosz sukman, kisorosz tukmána, lengyel sukmana. bolgár eukman, oláh eucman, suman, magyar szokmány (vö. BERNEKER 139; MIKLOSICH: DWAW. XXXV, 160 és XXXVII, 22; .ŞAINEANU , Inf. or. II, 327; TIKTIN III, 1524: CzF. V, 1397); — finnugor nyelvekben: osztják sçtrkmİn, stirkmqn. sukman, sürmen, silxmen-touT (PAASONEN: FUF II, 130); vogul süxmän, süxmsn, söxmin, süxm Jn (KANNISTO: FUF. XVII, 168; mordvin suman, suma' n, ssma'n (PAASONEN: JSFOu. XV, 2 : 50); votják sukman; zűrjén sukman (WICHMAN: MSFOU . XXI, 95). Az eddigi kutatók egybefoglalták az itt tárgyalt 2. és 3. pontot, RÄSÄNEN azonban különválasztja, úgy látszik, helyesen. Jelentéstanilag ugyau nem volna kifogás az együvéfoglalás ellen (vö. oszm. iäkmä 'grosse Stiefel' és 'Unterhosen'), hangtani okok azonban indokolttá teszik a különválasztást, noha bizonyos nehézségeket így sem tudunk kiküszöbölni. 4. Tör. *kedmün > magyar ködmön stb. 5. Alt., tel. qarman < : tör. qar- 'eindringen, einmischen' > orosz karman.— Ide sorolhatjuk még: oszm. duman 'die Hosen'(RADL. III, 1798) W^? oszm., csag. duvat 'ein weites Oberkleid; die Decke' (uo.) | kkirg. beimen 'rövid, csipőben vágott kabát' ?kaz. biimät 'ein wattierter Rock' (i. h. IV, 1789); 'bő kaftán, tatár felöltő' (BAL. 160) > orosz бешмет 'der Halbrock der Tataren'. RAsÄNENnek a példái, melyeket néhány adattal kibővíteni próbáltunk, nemcsak a magyar ködmön -man, -män képzőjét igazolja kellően ruhanevekben, hanem tanúbizonyságul szolgálhat arra vonatkozólag is, hogy a ruhanevek a legjellegzetesebb vándor möveltségezók közé tartoznak. Bársony. Csuvas, ó-csuvas eredetű votják és cseremisz, továbbá orosz egyh. szláv adatok alapján GOMBOCZ (MNy. VIII, 402—3; EtSz. I 300—2; Rozwadoweki-emlékkönyv 71 köv.) bolgártörök eredetűnek tartotta bársony szavunkat. Okoskodását fényesen igazolta a Mahmud al Käsrari szótárából nemrég előkerült bartin, bartun 'Brokat' szó (GOMBOCZ: MNy. XXIV. 344).
