Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Sűrű) [MNy XXX1/1935/, 218-222.]

25 A vogul TJ„ TC. jr{W 'dick (Brei, Tee, Rauch), trüb (Weener), dicht (Wald, Gras, Getreide)' török jövevény (vö. KANNISTO: FUF. XVH, 100). ASMARIN szemében a csuvas sira kazáni qujl egyeztetés legfőbb, látszólagos akadálya a szókezdő mássalhangzók eltérése; ennek a csuvas török q- megfelelésnek az igazolására felhozta a kazáni stb. qanot 'szárny'-at, amelynek a csuvasban ipnat 'ua.' felel meg. Tegyük fel, hogy ez a felettébb szórványos hangváltozás ment volna végbe a csuvas szóban, az egybevetés mégis elfogadhatatlan a szóbelseji -r- miatt. A kazáni szó szóközépi -/-jének a csuvasban csak akkor felelhet meg -r-, ha eredeti ős-török -3- fejleményei e hangok; erről pedig szó nem lehet, hiszen jakut -t-, szagáj, kojbál -2-, ujgur -d- helyett mindenütt -/- mutatkozik, világos jeléül annak, hogy nem ős-török -A-ből, hanem -/-bői kell kiindulnunk. De meg azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a magyar nyelv bolgár-török jövevényszavaiban az ős-török -3- mindig -a-vel van képviselve, noha a csuvasban ma -r- a szabályos megfelelés: őstör. *je3lüg ^ magyar tzőlő ^ csuv. ijrla; őstör. *eb- magyar üd-ül; őstör. *käS- 'felölteni (ruhát)'

4-^ magyar ködmön; őstör. flív- magyar idő (vö. BTLw. 168, MNy. XII, 1). Mindezen felül a török qojuq, qojl szabályos megfelelője megtalálható a csuvasban is, mégpedig jSvt 'dicht, dick' alakban. Az egybevetés teljesen kifogástalan. A szókezdő török qcsuvas j- változáshoz vö.: tör. qln ^ csuv. jtnS 'Scheide' | alt. qabä 'Bienenzelle' ^ csuv. jtps» 'ua.' | tör. qlr csuv. jrr 'Feld' I tör. qal- ^ csuv. frl- 'bleiben' | tör. qan ^ csuv. /«n 'Blut' I tör. qar ^ csuv. jpr 'Schnee'; a szóbelseji török -/- w

4 csuvas -V- megfelelés példái közül valók: tör. uja csuv. jiva 'Nest' I kaz. buja- csuv. p»vt- 'färben, malen' | tör. qujai csuv. xSvSl 'Sonne' | tör. до/ил ^ csuv. x»v» 'Brust'. (Vö. RAMSTEDT

, Zur Frage nach der Stellung dee Tschuwassischen

: JSFOu. XXXVIII, 1 :18, 20, továbbá. KSz. XV, 147, KSz. XVI, 81; N. POPPE, Die tschuwassischen Lautgesetze: Asia Major I, 778, továbbá: Die techuwassieche Sprache in ihrem Verhältnis zu den Turksprachen: KCsA. II, 73, 76.) 2. A csuvas tfra-nak az altaji és a teleut éíraq-kal való összekötésében mindjárt az a feltűnő, hogy az idézett tiraq a többi török nyelvekben ismeretlen, az altajiban és a teleutban viszont az izolált szavak javarésze mongol jövevény. Valóban, most eem kell sokat kereskednünk ebben az irányban. Íme az altaji és teleut tiraq 'dick, fest' mongol megfelelői: khalkha tirák 'дюжий' (VLADIMIRCOV, Sravn. gr. 199, 325) j monguor fi'iraq 'serre, qui ne lâche pas, sévére' (DE SMEDT— MOSTAERT 456) I ordoez té'lralf 'ua.' (uo.) | ii od. oirat tiriq 'кренкий, здоровый, дюжий, силач' (

POZDNEEV 246). E nyelvjárási formákhoz kapcsolandók a következő irod. mongol ada-