Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
280 ban csak néhány akad belőlük, e a legtöbbször azok sem jövevényszavak, hauem más nyelvek közvetítésével kerültek oda (vándorszavak). A jövevények és vándorszavak e csoportjába sorolhatjuk pl. a baskír ( P RÖHLB) burtd (at) 'kékesszürke (ló)' ~ niong. bürte \ dunán 'négyéves mén' - mong. dönen | kunan 'hároméves mén'~ mong. yunan. A balkárban (PRÖHLB): maral 'szarvas'~ mong. maral \ nöger, nögiir barát, társ' ~ mong. nökür | ojmaq 'gjűszű' ~ mong. oyi' varrni'. A kumükben (NÉMKTH) pl. a guren 'karám' ~ mong. küriyen | őula- túrni - mong. âida-. A kazáni tatár nyelv mongol elemei közül való (BÁLINT): kital 'ııankin-selyenıszövet' ~ mong. kitad 'kínai' | seláiisen hiúz' - nıoııg. silegiisün | manyaj, manaj 'homlok' — mong. manqlai, mangnai | malayaj 'füles sapka' - mong. malayai. Az oszináli-török mongol elemei és vándorszavai közül említsük most pl a következőket: Sirii négyszögletű asztal' ~ nıoııg. sirege dunan 'hároméves ló vagy teve' - mong. dönen \ kijim 'páncél' ~ mong. ke)im I tuyulya, tnlya 'sisak' ~ mong. duyulya stb. A krímiben közismerten mongol eredetű a híres qalya, mely a mirza után következő rangot jelentette a krími khánság idejében, s amely nem más, mint az irod. mong. qayalya szó nyelvjárási mása. Figyelmünk a török nyelveknek különösen erre az utolsó csoportjára irányul, amikor a csuvas nyelv mongol elemeit akarjuk mérlegelni. Közelfekvő a gondolat, hogy a mai csuvas nyelv csekélyszámú mongol jövevényeit és vándorszavait sem igen magyarázhatják másként, mint pl. a kazáni tatár, a baskír, vagy a kuniük hasonló elemeit. Sokkal súlyosabb kérdés elé állít bennünket a török nyelvek mongol kor előtti mongol elemeinek a kérdése. Mielőtt az altaji nyelvtörténet prehistorikus bizonytalanságába kalandoznánk el, a mongol-kor előtti török nyelvemlékekben kell széttekintenünk, és fontolóra kell vennünk azokat a történeti török—mongol érintkezéseket, melyek ezt az időpontot megelőzték. Ebből az időből egyik legfontosabb forrásunk Kaéyari szótára. Sajátságos, hogy olyan jellegzetesen mongol eredetű szavakat nem találunk benne, mint amilyeneket az előbb tárgyaltunk. Egyetlenegy szóval kapcsolatban vetettek fel eddig mongol etimológiát, ez a mat 'so', melyet PBLLIOT: T'oung Pao XXVII, 357 a mongol mayad-Aal egyeztetett. A szó a törökségben eddig is több nyelvjárásban volt ismeretes, ezek mongol eredete, fiatalalabb kora teljesen kétségtelen. A főbb adatok:
