Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

281 Tel. mat 'ehrlich', treu, ernst; genau, deutlich' (RADL. IV, 2043) I kar. L. mayat 'dass nur nicht' (i. h. 2001) | szag., sór, njg. (Ujg.- kín. Szót.) mayat 'wahrhaft, richtig, gut, tüchtig, ehrlich' (uo.). A mongol megfelelők: irod. mong. mayad 'eftectivement, en effet, positivement, en vérité, réellement, vraíment, extactement; certitude, détermination; réalité, réel, vrai, véritable' (Kow. III, 1981) I irod. oirat mayad 'действительно, очевидио, ясно, точно' (P

OZDN

. 230) I khalkha mayat (V

LADIMIRCOV

, Sravn. gr. 229) | burját tnagat 'treilich' (

CABTBÉN

, Burj. 172) | durbut-beisze mayat 'деиствитсльно, поистсне' (R

DDNBV 102) | bait mäd

ak-ug<> 'без сомненпя, безпшибно' (V

LADIMIRCOV

, i. . 236) | dahúr maydÜGue'- 'kétségtelenül; persze' (saját feljegyzésem). Egyéb, mongol eredet gyanújába hozható adatot nem igen találunk Kas-farinál, kivéve néhány ú. n. mongol többesraggal ellátott névszót. Ilyen mongol többesszániú szavak igen korán — már az orkhoni türk, továbbá a legrégibb ujgur emlékekben — megjelennek a török szókincsben. A legismertebb esetek a következők: türk, ujg. tigit, tigitliir | Kas?, tú/in, többese tigit, tigitlär Knecht, dann Söhne der Chakane'; vö. NÉMETH, HMK. 294-5; csag. albayut 'der Held'(RADL. 1,433) | ujg. alpayut (R

ADL

. helytelenül albayut olvasatot ad) (uo.) | Kas?. alpayut 'Held, Vorkämpfer' | kaz., kar. L. T., kún alpaut 'Edelmann, Gutsbesitzer, Guteherr' (R

ADL

. I, 430) | csuv. ulnut 'úr, úriember' (PAABONBN 192) | -*alp. A R

ADL

. idevonta tob. alpayit 'der Tributzahlende' (i. . 431) mongol jövevény; vö irod. mong. albayu 'sujet, esclave; domestique, valeti snite, cortége' (Kow. I, 84); ujg. bajayut 'Begüteter' (BANO—GABAIN. Anal Ind.); bajayutlar (F. W. K. MOLLBR, Uigurica II, 36, 97) tör. bai, mong. bayan; Kaéf. urayut 'Frau' | ujg. urayut (RADL. I, 1652) | csag. uraut, urawut (i. h. 1651, 16); türk, ujg. tarqat (THOMHBN: MSFOU. V, 115; RAMBTBDT; JSFOU. XXX, 3 : 57) - tarqan ; türk sadapit (THOMBBN UO.) -C ? sad; türk, ujg. iSbaras (RAMBTBDT IIO.) ; ? csag. bilgő't 'nouvellee' (PDC. 190) —: bilgii | bigüt 'les chefs, les officiers' (i. h. 188) big. E szavakban található -í, ill. -s mongol többesszám-jel voltát korán felismerték, pontosabb magyarázatát adni PRLLIOT kísérelte meg. Szerinte ezeket a mongolos sajátságokat az orkhoni türkök