Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
270 Mongol: Hua ji .ji jü k'e-len 'nyelv' | PozDNuv-féle Mingkori szótár k'e-le 'nyelv'; k'e-li-'ei 'néma' | leideni névtelen kelen 'Zunge'; kelelebe 'sprach'; kelejgei 'stumm' ( P OPPE , Sprachmaterial 67, 69) I Ibn Muh&nna kelen 'Nachricht' (uo.) | irod. mong. kelen, kele 'langue (organe de la parole); langne, idiome' (Kow. III, 2470); kele- 'parier, avertir, dire, énoncer, nommer' (i. h. 2474); keletű, keletet 'qui a la langue; connaisseur de la langue' (i. h. 2472); Meie- parier, discuter' (uo.); keleldii- 'converser, s'entretenir' (uo.); keleîel 'discours* (uo.) ; keleléeldü- 's'entretenir' (uo.); kelelfdée- 'ua.' (uo ); kelelcelge 'entretien, conversation' (uo.); kdeibe- 's'entretenir, négocier' (uo.); keleléegül- 'ordonner de parier' (i. h. 2473); kelemürci linguiste, philologue, traducteur' (uo.); kelemüréile- 'étudier la langue; traduire' (uo ); kelemürcüegül- 'faire étudier ä qn. les langues, faire traduire' (uo.); keleci 'interpréte, commentateur' (uo.); kelegei 'muet; bégaiement' (uo.) | irod. oirat kelen, kelen, kele-, kelelée-, kelemürri, kelegei (P OZDN . 281; jelentések ua. mint az irod. mongolban); kelekei 'заика'; kelekeyile- 'заикаться'; kelemeq 'говорун 1; keleléegei, keleléege, kelelée 'разговор, переговоры' (uo.) | burját kelen, kde, yele 'Zunge'; kdeté 'bezungt'; kelenüm, kelenäp, yelenäp 'sprechen'; keleké, kelékei, kelegei, keleugei, yelegei 'stumm, stotternd'; kelekéinam 'stottern'; yelcenep, kelelsenäp 'sich versprechen; freien' (CARTRÉN, Burj. 111.) I barga burját yd 'Zunge, Sprache' ( P OPFB: AM. VII, 377) I alar-burját yelir, 'ua.' ( P OPPB : AM. X, 29) | dzsasztu, gorlosz yel(c) 'язык, реч' ( R UDNBV 142); dzsasztu, horcsin, gorlosz, durbut-beisze, tumut yd- 'говорить, сказать; произносить' (uo.) | oguut уе1э 'nyelv'; haresin yıl 'ua.'; óhan yd- 'beszélni' (saját feljegyzésem) I darhat ydîy 'язык' (SANZBBV 49) | khalka yélU 'nyelv' | ordosz k'ele, kéele- 'ua.' (DB SMIDT— М ОВТАЖГГ 203) | mogol kddn 'Zunge'; kdAnd 'sagt' (RAMBTBDT: JSFO U . XXVI, 4: 30) | mongnor k'ilie 'langue, objet en forme de langue, b&ttant (cloche)'; k'ilie'parler, dire, raconter, annoncer, énoncer'; k'ilieDar 'maniére de parier, discours, parole'; к' iiier DÍ 'se parier, s'entretenir, converser' (DB SMBDT—MOSTAIBT 203) | dahúr k'dt 'язык' (POFPI, Dag. nar. 83, AM. X, 29); k'éh 'ua.' (Saját feljegyzésem.) Jövevényszavak a mongolból: a) mandzsu-tungúz: mandzsu xelen 'Vorhut; язык, шпион, голос'; xde 'stamm', xelede- 'stottern'; xelen aqd 'nicht sagen können' (GABBLKNTZ 97; ZACHABOV 41 1) | tungúz kälägäi 'stotternd' (C ABTRÉN , Tung. 79) I goldi xelé 'sıumıı! (GBUBB 42) | olcsa kölömö
