Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
271 (SANÍBBV, Parallelt 683; a inandzsu-tungúz és a mongol szavak viszonyát is tárgyalja); b) török: jakut käläyäi 'der da stottert' (BÖHTL. 55) | alt., tel käläyäi 'der Stotterer' (RADL. II, 1113) | szag., kojb. kelägäi 'ua.' (uo.) I csag. keUci 'stotternd'; 'bégue' (Sejx Sul., ed K ÚNOB 126; PDC. 460). Nem jövevények, hanem eredeti szókincshez tartoznak a következő adatok. Török: Кайү. kälälv 'Rede' | óoszm. käläji 'Wort' ( B BOCKKLMANN , Altosmanische Studien I: ZDMG. LXXI1I, 27, 73); käläH 'Nachricht, Kunde, Gespräch' ( B ROCKELMANN , 'Ali's Qişşa'i Jûsuf 33, 53); keleyi 'Woit, Gespräch, Gerede' (VÁMBÉRY, Alt-osmanische Sprachstudien 189 ; utal a csuvas és a mongol szóra is). Az oszmánli nyelvjárások közül megvan a kasztaniuniban (nyelvemlék!) käläji 'parole', ar'i kiiläjilär 'de pures paroles' ( H UART : Journ. As. 1921 II, 210); Anatóliában: keleci (Tosya) 'mük&leme, nıüsahabe, sözleşme' (H. Z ÜBBYR — I. R BFBT , Anadilden derlemer, Апкага 1932, 217). Világosan idetartozik HOUTSMA (Ein türkisch— arabisches Glossar 99) egy adata, melyet kiilälinek, ill. kifejezésben kiiläli ajtnak ír át (jelentése: 'erzählen'), helyesen ez: küUici, ill. käläli ajt-; az uo. idézett drezdai kézirat ji l ^.^'kifejezését ennek megfelelően käläli q'ilsun-n&k olvassuk. Nem választhatjuk el ezektől az adatoktól az ujgur emlékekben előforduló kälämäH 'interpréte szót. Előfordul pl. a Rajavavadaka-sutra colophonjábau (RADLOFF, Kuanái-im Pusar 82), a Ming-kori kínai—ujgur szótárban (a budapesti Néprajzi Múzeum példányában I, 22A; KLAPROTH, Uig. Wörterv. 1822, 18), továbbá Ibn Muhanná szótárában is (kälämäci 'переводчик', ed. MBLIORANBKU 0110; a konstantinápolyi kiadásban nincs meg). Raéid'u-d-Din 'Ali és 'Isä kälämäci-ről beszél (régebben tévesen kälämci l olvastak, vö. PELLIOT: T'oung PAO XV, 640). PELLIOT idesorolja az örmény források átírásában előforduló kalamali1 is (Journ. As. 1925 I, 225).') Az ujgur kälämäli1 kimutattam mongol szöveg') PELLIOT i. h. hivatkozik a KuuN-féle Codex Cumanicus kiadás 106. lapjáu előforduló állítólagos kún talamariга, melyet szerinte helyeRen c alum act = kälämäci- nek kell olvasni. Az idézet azonban nyilván hibás, a jelzett szó a kérdéses lapon nem talulhutó meg, hasonló alakú adat is csak egy vau, a tolamae 'solutio'. Minden bizonnyal a megelózó, 105. lapon előforduló talamaci-TÓ\ lehet szó; ez azonban perzsa fordítása a kún telmac 'torcimannus'-nak. A CC. kéziraiának tényképc (45v° utolsó sori világosan mutatja, hoey csak t-vel (Talamari) olvas-
