Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
262 sabban bolgár-török közvetítéssel kerültek nyelvünkbe. Mármost az effajta közvetítés alapfeltételét jelentő bolgár-török (ceuvas)—mongol, ill. köztörök—mongol nyelvi érintkezések kérdéséről kívánunk még a körülményekhez mért rövidséggel szóini. Már GOMBOCZ ZoLTÁimak bolgár-török jövevényszavainkról szóló dolgozataiban felmerült bizonyos ceuvas—mongol hangtani kapcsolatnak a gondolata, melynek — szokásához híven — tartózkodó formában a BTLw. 138 is kifejezést adott. Ezek a részleges ceuvas—mongol hangtani egyezések a következők: 1. rotacizmus, 2. lambdacizmus, 3. köztör. szókezdő s szel szemben bizonyos esetekben egyöntetűen mutatkozó ceuvas és mongol §-, 4- az elsó szótagban szórványosan mutatkozó ceuvas—mongol i (t) köztör. a-val szemben. GOMBOCZ e hangtani egyezések alapján arra gondolt, hogy „az ócsuvast hangtani tekintetben összekötő kapocsnak kell tekintenünk a török és a mongol nyelvcsoport között* (i. h.). Ezen a nyomon tovább haladt NÉMBTH GYULA, aki az altaji összehasonlító nyelvészet számos kérdéséhez szólt hozzá értékes, elmemozdító cikkeiben; ö már határozottan és világosan török—mongol kapcsolatokról beszél. NÉMBTH szerint ezek a kapcsolatok a kővetkező nagyobb korszakokra tagolódnak: 1. bolgár-török (ceuvas)—mongol kapcsolatok, 2. köztörök—mongol érintkezés, 3. jakut—mongol érintkezés. (Vö. kölönösen NVK. XLIII. 130, KSz. XIV, 244.) Legújabb dolgozatában (A törökség őskora 15) e hangtani egyezések közül a két leglényegesebbel, a lambdacizmussal és a rotacizmussal kapcsolatban NÉMETH már azt is leszögezi, hogy a mongol nyelv idetartozó szavai — bolgár-török jövevények. A csuvae—mongol nyelvviszony kérdésében merőben más álláspontot foglal el R AMBTBDT (JSFOu. XXXVIII, 1: 4, 34), aki kereken tagadja a ceuvas—mongol korszak megvoltát: „Es genügt hier klargelegt zu haben, dass das Tschuw&ssische eine regelrechte Entwicklung der Turksprache ist und zwar ohne jede direkte Berührung mit dem Mongolischen." RAMBTBDT nézetéhez csatlakozik POPPE is (Asia Major I. 1924, 776), aki R AMBTBDT idézett megállapításához főzve ezt mondja: „Mit dem letzten Teil dieser Behauptung D K . RAMBTBDTB erkläre ich mich für vollständig einverstanden, da es auch meine Uberzeugung ist, dass wir im Tschuwassischen keine Spuren irgendeines Einflusses seitens des Mongolischen nachweisen kön nen." (Vó. még POPPE: Ung. Jb. VI, 120)
