Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

261 Tibeti jövevény-volta mellett szól az, hogy a qarangya csak az irodalmi nyelvben ismeretes, még az irod. oiratba sem tudott eljutni (a khalkha yarvryv az egyházi nyelvből való, s csak szúk körben él); hiába keressük a nyelvemlékekben is. Haeználata kizá­rólag az egyházi nyelvre szorítkozik, ezen belül mindig a tibeti szóval együtt szerepel. (Vö. A. POZDNBRV, Orerki byta bnddijskich monastyrej i buddijskago duchovenstva v Mongolii v svjazi s otno­áenjami sego poslednjago k narodu, St. Pbg. 1887, 104, 160.) Ugyanakkor a tibeti nyelven belül kifogástalanul magyaráz­ható a 'khar-na. A 'khar-rna u. i. összetett szó, ós első része a 'khar, vagy 'khar-ba a. m. 'bell-metal', pl.: 'khar-ba'i me lon 'a metallic mirror'. Egyéb Összetételekben is gyakran használatos: ' khar-gzon 'dish of bell-metal' | 'khar-zans a metallic kettle' | 'khar-gsil 'the staff carried by mendicant priests having a chaitya fixed on its top end, from which hang down sixteen rings'. Az összetétel második része, a rna is jólismert önálló szó, jelentése 'tambour; a drum used in battle; a large military drum beaten at one end; drum; kettle-drum', jelzős összetételekben: rgyal-rna 'the drum of victory' és végül a 'khar-rna-\&\ azonos jelentésű rgya-rna, ahol a rgya különben eredetileg 'kínai'-t jelent. Tibeti jövevény a mongolban semmiesetre sem lehet régibb a XIII. sz.-nál, tehát tibeti eredetű mongol szó sem juthatott előbb ennél az időnél semmiféle török nyelvjárásba. A qarangya szóról ugyan elvileg elképzelhető volna, hogy a XIII—XIV. sz.-ban vala­milyen töiök nyelvjárásba pl. a kún nyelvbe került, azonban bizo­nyítékok hiányában ez a feltevés ma teljesen kalandosnak látszik. A tör. qazan és a mongol qarangya összekapcsolását már PAASONBN sent tartotta teljesen kifogástalannak, bizonyára hasouló meggondolások miatt ejtette el RAMBTRDT: JSFOu. XXXVIII, 1: 28 és P OPPE : Uug. Jb. VI, 111 is, míg végre teljes világosságot derí­tett a két szó viszonyára VLAUIMIRCOV. • Mielőtt ű. n. mongolos jövevényszavaink jegyzékének meg­vizsgálásából leszűrődó tanulságokat összefoglaluók, megállapítá­saink ellenőrzése és kiegészítése céljából számot kell vetnünk még egy fontos kérdéssel. Az eddigi, általánosnak mondható felfogás szerint a mongolos elemek nem közvetlenül, hanem török, ponto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom