Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

254 - törők: kún, csag., oazm., azerb. özgä 'ander, andersartig, fremd' ( R ADL . I, 1303) | sór, ezag., ezoj. öskä 'ein Anderer, fremd' (i. h. 1294) I alt., tel., leb. öskö 'ua.' (no ). Az a), 6), c) alatti mongol o'er (öber, ögere, öberün, tferün stb), ö'es ( öbesüben, oezün) és a török öz szavak összefüggéséről több­féle vélemény van forgalomban, nézetünk szerint a legelfogadha­tóbbnak az mutatkozik, amely a köztör. toz 'por' ~ mong. to'usun és köztör. tuz 'só' (jakut tüs, csuvas tfrnr) ~ mong. dabusun alak­párokkal hozza összefüggésbe, s kiindulópontul egy tör. öz *öz *ö wäz­1 vesz fel ugyanolyanfokú mongol V'öa, 'ö^ár-rel szemben. (Vö. GOHBOCZ: NyK. XXXV, 249; RAMBTBDT: Festschrift Thomsen 184 és Mogholica 35; PBLLIOT: Journ. As. 1925 I, 231; B ANG : Ung. Jb. VI, 37; Poppe: Ung. Jb. VI, 112.) A 'mag, maga, más' szócsoportot a 'mell, szőrme elülső része, hegy déli oldala' szócsaládtól nemcsak jelentéstani különbség vá­lasztja el, hanem fontos hangtani kritérium is: az előbbi mongol alakok zöngés bilabialis spiransával (/?-) szemben az utóbbiakban világosan zöngés bilabialis explosiva (-6-) mutatkozik. Az ebür, öbür 'mell stb.' szó rokonságát keresve két mongol adat-csoport ötlik a szemünkbe: a) Irod. mong. ebüíe- 'embrasser, presser entre see bras, con­tenir; unir, réunir, lier' (Kow. I, 182), valamint több, e tőből kép­zett faktitív stb. ige. Az ebüíe- és az ebür viszonyát tekintve ha­sonló alakpár pl. a nökür 'compagnon, camarade, ami' (i. m. II. 702) és nöküíe- 'se réunir á qn., s'attacber, étre lié d amitié' (i. h. 700). Más szóval, az ebür, öbür r­je képző, mely igen gyakran lor­dul elő olyan névszókban, melyek alapszava ismeretlen, vagy nem világos, viszont más származékszavakkal való összetartozása nem kétséges, pl. mór 'út nyom' ~ möéi 'nyomozni' | öndür 'magas' ~ ön­düyi- 'felemel' | amur 'nyugalom, béke' ~ amuyi- 'nyugodni' | bayar 'öröm' "bayas- 'örülni' | egür 'fészek' ~ egüd- 'építeni' | nabtar 'rongy, rongyos' ~ nabtalja- 'rongyokban lógni' | nayir 'egyetértés, béke' ~ nayis 'ua.' stb. b) Ibn Muhanná ehíün (MBLÍORANSKIJ 118) | leideni névtelen ebiewün 'Brust' (POPPB 1254) | irod. mong. eliigün 'poitrine' (Kow. I, 188); ebíiyüü, ebíigü 'ua.' (uo.) | irod. oirat öbíiün 'грудь' (POZDN. 38); ebciün. ebéün 'ua.' (i. h. 16) | khalkha ÓBÍU (VLAD., Sravn. gr. 155) I burját öpstırı, öpsön, upcú 'Brust' (CASTBÉN, Burj 99, 107) | barga­burját пвЧГш 'ua.' (POPPB: AM. VII, 373) | mogol ebcum 'ua.' (RAM-

Next

/
Oldalképek
Tartalom