Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

253 'ua.' (uo.) I mogol öárini '(er) selbst' (RAMSTSDT 85) | dahúr uofé 'сак' (IVANOVSKU 89); иРЛг 'ua.' (POPPS 80); Ы 'can (uo.); 'собственный' (i. h. 89); ~ török: kirg., kkirg., tar., szárt, turki, krimi, kún, csag., azerb., oszm.. karT. öz 'selbst; was einem selbst gehört, eigen' (

R

AUL

. I. 1299) I tel., tub., tol. ös 'die Persönlichkeit' (i. h. 1290) | kaz. üz 'maga, személy' (BÁLINT 37) | karL. öz 'ua.' (RADL. I, 887) stb. GOMBOCZ : NYK. XXXV, 249 ugyan különválasztja a kővetkező szócsoporttól, de összetartozása nem lehet kétséges sem hangtani, sem jelentéstani tekintetben. A 'vminek a magja, belső része' és a 'selbst' jelentéstani összefüggésére alkalmas példa épen a magyar maga. b) Írod. mong. örü Tintérieur; le dedans du fotırneau ä faire la cuisine' (Kow. I, 581) | irod. oirat örö 'внутренность чего. брюхо, утроба' (

P

OZUN

. 41); ~ török: kirg., kkirg., tar., szárt, turki, krimi, kún, csag., azerb., oszm., karT. öz 'der beste Teil eines Dinges, das Innere, das Herz, das Mark, das Wesen, die Essenz' (RADL. I., 1298) | krími, sór, csag. özük 'die Eingeweide, das Herz, der Kern (einer Frucht)' (i. h. 1300) I alt., kirg-, kkirg., tel. őzök 'das Innere eines Dinges, der Kern (der Nuss), das Korn (in der Aehre), das Mark (eines Baumes), der Docht (eines Lichtes oder einer Lampe), das Innere des Menschen (die Brust und der Bauch)' (i h. 1301) | oszm. özük 'das Iuuere, der Kern, das Mark, der Eiter einer Wunde' (i. h. 1302) I sór, szag. özän 'das Mark eines Baumes' (i. h. 1301) stb. | csuv. var 'közép; has; belseje vminek' | jak. üös 'Mark eines Baumes, Galle, Mitte eines Flusses' (BÖHTL. 48). Valóezíufileg a 'selbst' melletti 'eigen, was einem selbst gehört' értelemmel függ össze a kővetkező jelentéstani eltolódást képviselő szócsoport: c) Irod. mong. öber-e 'autrement. séparément. ä part; un autre (pas celui-Iá)'(Kow. I, 504); öber-e öber-e 'chacun de sa part, isolé' (uo.); öger-e 'k part, qui n'est pas de méme' (i. h. 564) | irod. oirat öbörö 'отдельно, особо, кроме* (POZDN. 37); örö 'отдельно. кромо; особон, раанстующий, своеобразный' (i. . 41) | burját öro öröin 'собствепный' (

P

ODO

. 285) | horcsin ór, utcúr 'другой' (RUDNRV 114, 115) I durbut-beieze örü, ört 'ua.' (no.) | gorlosz ör 'ua.' (i. h. 115) | bait ögöro (V

LAD

., Sravn. gr. 204) j nionguor coro 'autre, autrui, á part, séparément' (Ds S

MBDT—

M

OBTABRT 137) | ordosz örö 'ua.' (uo.);