Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

247 córZe 'vadállat'~ irod. nt. qörügesün | xuüús 'izzadság' ~ írod. m. köksün I naxtms 'só'

»irod. m. dabusun \ оёв 'kötél'

»irod. m. deqe8 Un stb. Eredete, ill. funkciója után kutatva, azt tapasztaljuk, hogy: a) váltakozhatik teljesen ragtalan alakokkal: küisün 'köldök' - küi 'ua.' I dayxsun 'ellenség, háború' - dayi(n) 'ua.' | mendüsün 'egészség, egészséges' ~ mendii 'ua.'; b) váltakozhatik más képzőkkel: iirüqesün 'fele vminek' » örüqel | noyusun 'kacsa' ~ noyul \ qoryusun 'teve-trágya' - qoryul | aryasun állati trágya' » aryal \ qarbisun 'uterus' ~ qarbinq 'pocak' (török qarin 'has'); c) a rokon nyelvekben (a törökben vagy a mandzsuban) ragtalan alak a megfelelője : balyasun 'város' ~ török balfq » mandzsu falya \ qadayasu.i karó' » török qadaq, d) tekintik végül a török szóvégi -z mongol megfelelőjének is (voltaképen két egymástól teljesen független képző összecsengéséről van szó): mong. qoyusun 'üres'- török qoyuz (csuvas xácáí) | mong. dabusun 'só' »tör. tuz | mong. toyusun 'por' - tör. toz | mong. tnösün ' jég' - tör. buz stb. Az irod. mong. köle alapszó igéi vagy névszói jellegét a kölürealapján dönthetjük el. Minthogy jelen esetben a -ra-, -re- világosan deverbalis képző (vö. RAMSTBDT: JSFOu. XXVIII, 3 : 32 köv.), a kölüsün -sun, -sün képzőjét is deverbalisnak kell tekintenünk, épúgy mint a következő néhány példában: quniyasun 'gyűrődés' -= quniya- \ nxUnisun 'nyál' nilbu- \ uyasun 'kötelék' uya- | nayasun ragadék' -c naya- \ qolbasun 'kötelék' qolba- stb. A mongol köle-, kölü- ige származékának, kölesünnek, a csuvas kivían-nel való egybevetése ill. teljes azonosítása ellen elsó tekintetre súlyos kifogást kell emelnünk. A csuvas kivían nem nominativus, hanem ragos alak. Világosan kiderül ez mindenekelőtt az eddigi értelmezésekből is: auf Borg, взаем' A ragtalan 'заем; enıprunt' kifejezesére körülíráshoz folyamodik a mai csuvas nyelv: kixéen ilni (N

IKOL'SKIJ 110), azaz 'a kölcsön vett, kölcsön kapott'. Talán némi útmutatással szolgálhat a régi ragtalan alakra a cseremisz nyelv csuvas jövevényei közül a küs. küsa

0 'Etwas wechselseitiges'. A kivían szóvégi n-jének magyarázatául hivatkozhatunk a csuvas adverbiuni n jelre: tapxürayi 'időnként', vira nan helyenként'. sara puéun fedetlen fővel", kuáa-kusan 'szenttől szembe', viée-v<é'n végtől végig', sivvixt payaf 'szigorúan, hidegen néz . tkkm kettes-