Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
246 annehmen, mieten' (uo.); kölöhönáe, kölöhönéi(n), xölöhönéi, xölösönéi Arbeiter, Mietling' (uo.); kölernam, kölernáp, kölernep, xölernep 'schwitzen' (uo.) J khalkha xüllüs, JFÓ/IIS, xóüüs 'izzadság' (VLAD., Sravn. gr. 111, 330) | bait, kobdói derbet kölsn 'ua.' (uo.) | monguor k'uonori zç 'sueur, salaire' (DB SMEUT—MOBTAÍRT 213); k'uonori- 'suer, transpirer' (uo.) | ordosz k'ölösü 'sueur' (uo.); kölör- 'suer' (ua ) leideni névtelen kölsün és kölesün 'Schweiss', kölsebe 'schwitzte'; köler 'Schweiss' (POPPB 67—8). Mongol jövevények: jakut kölösün 'Schweiss' (BÖHTL. 60) | barguzini tungúz bthihuv 'ri.iaTa' (POPPR 48) burj. Török: csuv. kivi^m 'auf Borg' (PAAB. 74); kiváen B3neu. B3aiíMu' (NIKOL'BKIJ, Russko-őuvaöskij slovarj 49). Csuvas jövevényszó: cseremisz B. küsán, küé xn 'leihweise'; P.GEN. küá-cni 'Geborgte'; KB. RAM. küs, küsa 0 'Etwas wechselseitiges", kiislá* 'leiben'; b. B UD. küsü. (R ÂBÂNBN : MSFOu. XLVI1I, 152.) Ha azonban ezeket az egyezéseket egy kicsit megbolygatjuk, akkor azt látjuk, hogy néhány kérdés még tisztázásra szorul. De gyerünk sorjában. A gazdagnak látszó mongol anyag valójában mindössze két adatra vezethető vissza: kölüsün és kölüre-. Jelentéstani szempontból elég világos az 'izzadság — fáradság munka munkabér' fejlődési sor. A 'kölcsön' és a 'fizetség, bér' kapcsolatára például idézhetjük: irod. mong. töliyesün, tölügesün 'payement; un prét, emprunt' (Kow. III, 1918, 1921). Ez a szó egyébként is igeu tanulságos : tölübiiri 'un prét, emprunt. dette; gage, caution, garantie' (i. h. 1919); tölüge 'paye. payement; au lieu de, â la place de, pour, atı nom d un autre' (i. h. 1920); tölügesiile- acheter ou vendre au crédit; prendre des effets au crédit' (i. h. 1921); tölügele- 'remplacer qn., prendre la place' (uo.); tölü- 'payer, payer la dette' (i. h. 1922). Ami mármost a kölüsün1 illeti, az világosan elemezhető származékszó. A -sun. sün jellegzetesen mongol denominális és deverbalis névszóképző, különösebb jelentéstani funkció nélkül (vö. POPPÍ. Die Norninalstanimbildungssutfixe im Mongolischen: Köz. XX, 99. 100 és 116—7). Magában az irodalmi nyelvben -su, -sü alakban is előfordul, ez az alak azonban nem szorul különösebb magyarázatra, ha figyelembe vesszük, hogy a mongol szóvégi -rt a névszókban nem fonológiai elem : hol eltűnik, hol megjelenik. A nyelvjárásokban ez a képző -s-szel van képviselve: néhány példa a khalkhából: cars 'papír' ~ irod. ni. éayolsun | nal<j<is város' - irod. m (xilyasun
