Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
245 lehet a felöl, hogy az ujgur üge, иде- és ögü- 'szó', ill. 'beszélni' téves adatok, és szótárainkból egyszerűen törlendők. A MUNKÁCSI idézte oszmánli szavak A következő török adatokkal függenek össze (nem teljes a felsorolás, csak a főbb típusokat adjuk) : ujg. ögü t (B ANG—RACBMATI, Die Legende von Oghuz Qaghan 22); Кавү. ögüt 'Rat', ögütlä- 'ermahnen', ögrän- 'sich gewöhnen, lernen'. ögrät- 'lehren'. Kasf. ök 'Sinn, Verstand' adatát helyesen öjr-nek kell olvasnunk, vö. u jg. ög 'intelligence', öglän- 'revenir á soi, reprendre ses sens' ( P BI йот : T'oung Pao XV, 265); ögsüz 'irrsinnig' ( R ACHMATI, Zur Heilkunde der Uiguren II, 22); Кайү. ögä 'klug, älterer, erfahrener Mantı aus dem Volke, im Rang hinter dem Tigin' (vö. még : il ögiisi. ez ugyanolyan méltóságnév mint a török bügii 'bölcs', vagy a mongol seien 'bölcs'). Mindezen szavak az ö- 'verstehen' ige (Käs7.) származékai és jelentéstani nehézségek miatt nem kapcsolhatók a mongol 'szó' és 'szólni, beszélni' jelentésű adatokhoz. A magyar ige és ígér egymáshoz való viszonyát erról az oldalról tehát nem sikerül megvilágítani (az ígér1 török ragos alaknak magyarázni képtelenség), ez pedig annál sajnálatosabb, mert csak e kérdés tisztázása után tekinthetjük teljesen kifogástalannak a magyar és a mongol szavak egybevetését. Egyelőre, föltételesen azonban kimondhatjuk, hogy az ige azon régibb török jövevényszavaink közé tartozik, amelyek pontos, kétségtelen megfelelőit csak a mongol nyelvből tudjuk kimutatni. 11. kólesőn. (BÁLINT, Párhuzam 30; MUNKÁCSI: Nyr. XIII, 262 és KSz. II, 190; NÉMBTB: Nyr. XLII, 245 és A törökség óskora 15; RÁBÁNBN: MSFON XLVIII. 152; MUNKÁCSI: MSFOU. XLVII, 288) E szó megfelelőit az eddigi felfogás szerint a következőképpen állíthatjuk össze: Mongol: irod. mong. kölesün, kölüsün (szórványosan kölürsün) 'sueur, le louage, le payement, les intéréis, intéréts de l'argent prétó' (Kow. III, 2603); kölüsiile- 'louer, préter; retirer de Pintérét de son argent' (uo.); köliisülegül- 'faire louer stb.' (i. h. 2604); kölüsülegde- 'étre loué stb.' (uo.); kölüsüói 'ce qui travaille pour un salaire' (uo.); kölür-, kölüre- 'euer, trunspirer' (uo.); kölürge'faire euer' (uo.) | irod. oirat kölösön 'заем, д<мг, пинта; пот, нспярина' ( P OZUN . 289); kölösötei 'беременный' (uo.); kölörö- 'потеть, 'ııjK'Tb, взмые.шться' (ııo.) I burját kölöhör, kölöhön. xölösö 'Schweiss' (CASTRÉN, Burj. 115); köliihölnäm, kölöliölnäp, xölöhölnep, YÓ/ÖSÖ/NEP
