Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

242 lógiás alakulásnak magyarázta. Ha azonban figyelembe vesszük legrégibb török jövevényszavainkban a hangzóközi •g-, •

у- alakulását, pl. ócsuv. *joyur- magyar gyúr, *jiyil-^gyül, *ayll^ól, *büyü bú, *büyiiói bölcs stb., akkor a török buyul magyar folytatása is talán inkább *búly^bóly-{é\e alak lehetne, természetesen csak akkor, ha a fenti példákkal kronológiailag egy rétegbe tartozik. Boglya szavunk közvetlen forrását tehát nem tudjuk teljes biztonsággal megjelölni, az azonban bizonyos, hogy akár a bay-, akár a buy- (boy-) származékai közt is keressük azt, török területen kell maradnunk. 9. ok. (BÁLINT, Párhuzam 37; NÉMRTH : Nyr. XLII, 246 ) A megfelelő adatok törökböl és mongolból mutathatók ki. Török: ujg. uq 'Meinung, Bedeutung, Verständnis' (

R

ADL. I, 1605); uq- 'verstehen' (i. Ь. 1607); uq- 'comprendre' (Р. P

ELLIOT

, La version ouigoure: T'oung Pao XV, 257); uq- verstehen, einsehen'; uqit- 'verstehen lassen'; uqun- 'einsehen, eingestehen' (BANG

—GABAIN, Anal. Index); uqtur- 'erläutern, verstehen' (BANG

—GABAIN, Türkische Turfan-Texte VI, 148. sor); uqyuluy 'verständig' (BANG

—

R

ACHMATI, Die Legende von Oghuz Qaghan 20—

1, 314. sor; vö. P

ELLIOT

: T'oung Pao XXVII, 343) | Kasy. uq- 'verstehen', uqsa- 'zu verstehen wünschen', uqtur- 'verstehen lassen', uqul- verstanden werden', uquS'verstehen', uquf 'Klugheit', uquHiy 'Klugheil' | Ibn Muhanna: uq'анать, понимать', uqtur- 'учить' (P. M. M

BLIORANBKU

, Arab filolog o tureckonı jazkye, 072); A. B

ATTAL konstantinápolyi kiadása (1934) ugyauezt a szót idézi ntég (79) Abu Hayyán-ból és Rabyuzi-ból is. Mongol: irod. mong. uy 'commencement; raison, motif; racine' (Kow. I, 225); uqa- 'concevoir, comprendre, deviner, penser attentivement á qc.' (i. h. 357); uqayan 'esprit, raison; sagesse; connaissance' (uo ); uqaytduyci 'qui instruit, interpréte' (i. h. 358); uqayul- 'faire comprendre' (i. h. 359); uqaburi 'entendement. capacité' (uo.); uqasi üget 'sans raisonnement' (uo.); uqala- 'entendre, comprendre stb.' (uo.); uqalöa- 'comprendre ensemble

1 (uo.); uqamjitai 'fort concevable' (uo.); uqayda- 'étre compris' (uo.) | irod. oirat. uq 'род, пронсхождение' (

P

OZDN

. 52); uyan 'ук, разум, смыеи' (i. . 47.); uya- 'понимать, внмать, заметить' (uo.); uyayül- 'дать возыожность и< нять' (uo.); uyala- 'вообразить' | burját uyan és uyän 'Verstand; ум' (CAHTRÉN, Bıırj. 101, P

OUOORBUNSKIJ 315) | khalklıa uy'i értelem' (

V

LAD

.. Sravn. gr. 354). Mongol jövevény a tun-