Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
230 velük kapcsolatban a tisztára szókincsbeli meggondolások helyett hangtani (esetleg alaktani) kritériumok alapján próbálták a mérleget a mongoloseág javára billenteni; b) a magyar szó a mongolon kivili megvan a csuvasban is, pl. kölcsön; ez az eset viszont a csuvas (bolgár-török) nyelv mongol kölcsönzéseinek nem kevésbbé súlyos problémájával kapcsolatos; r) a magyar szó megfelelője csak a mongolból mutatható ki, pl. öböl, ölyv, harang. Az első csoportba volna sorolható az érdem és az ildom; mind a kettő kimutatható török nyelvekből is (ürdám; ildam, j'ildam, illám, ultam), mégis mongol eredetűnek tartották azon az alapon, hogy a török szavak — mongol jövevények. GOMBOCZ: MNy. XIII, 96—101 világosan rámutatott arra, hogy a kérdéses török szavak nem jövevények, hanem török alapszónak törökös származékai. Valóban, a mandzsu erdemu és ildamu mongol jövevény (vö. SANZBBV, Manézuro-mongolskie jazykovye paralleli: IAN. 1930, 622 az erdemu-t tárgyalja, de az ildomu1 sok egyéb társával kifelejtette). Az irod. mong. erdem 'vertu, habileté stb.' (Kow. I, 260) I irod. oirat erdem 'дарование, талант stb.' (POZDN. 21) I khalkha ervem 'ua.' | torgut erdim 'ua.' (VLAD., Sravn. gram. 150) I burját erdim 'культура' (SANZBBV, i. h.) | monguor rviüm adresse, talent stb.' (DB SMEDT — MOBTAEBT 310) | ordosz ervem 'ua.' (uo.) II irod. mong. jüdam 'qui glisse avec adresse sur des patins' (Kow. III, 2347) valóban török jövevény a mongolban. Közülük az első meglehetősen elterjedt, s eléggé régi (a 'phags-pa írásos emlékekben is előfordul), török származását már VLADIMIBCOV, Tureckie elenıenty V mongol'skonı jazyke: ZAOIRAO. XX, 165 felismerte. A jüdam ezzel szentben teljesen elszigetelt adat a mongolban. A török ürdám az ár 'férfi', az ildam pedig az il-, fil-, jilige származéka; a szóbanforgó -dam, dám, -dim, -dim, -dum, -dum deverbalis és denominalis képző szerepét G OMBOCZ bőséges anyaggal világította meg. Megjegyezzük, hogy a -dam, -dem-képzö а mongolban sem ismeretion, a ritkább, nem élő suffixuntok közé tartozik agyán, de megőrizte néhány világos példa: éayi-dam 'weisse Erde, Salzsee; du laitage' ->= layı- 'fehérnek lenni' | ayudam 'vaste, spacieux' ayuu 'ua.'. E képző -jim alakban is előfordul, amely tudvalevőleg *dtm re vezethető vissza : ayujim 'vaste, spacieux' | ayijam 'chanson', mélodie ; cadence'~ altaji ajdim 'ua.'. Az intervokalikus hely zetben levő -d-nek -j-vel való váltakozását az irod. mongolból is tudjuk
