Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

218 Ami a jakutot illeti, NÉMBTH „AZ ősjakut hangtan alapjai" (NyK. XLII1) c mintaszerű dolgozatában arra a megállapításra jutott (72. §), hogy „a szókezdő ka-, fco-nak a mai %- felé való » fejlődése már a csuvas—jakul közösség végén megindult". Ez a NÉMBTH megjelölte időpont igen régi, mindenesetre megelőzi a magyar nyelv legrégibb török jövevényei átvételének a korát. A csuvas szókezdő x- korát ennél jóval későbbre szokás tenni, — éppen a magyar nyelv legrégibb jövevényszavainak a vallomása alapján. Sajnos, egyéb kritériumaink nem igen vannak e fontos kérdés eldöntésére, s noha jövevényszavaink bizonysága mindenképen becses, azonban itt nem hivatkozhatunk rá döntőbíróul. — hacsak nem akarunk bizonyítási circulus vitiosus-ba kerülni. Azt mindenesetre le kell szögeznünk,, hogy a XIV. sz.-i bolgarii sírfeliratokban már megjelenik a xpl.: szó elején У* hír 'leány', szóközépen j-эЛэ toxur '9', szó végén aj)'x. (Vő l'opi-R, Die tschuwassische Sprache in ihrem Verhältnis zu den Türksprachen: KCsA. II, 72.) Lássuk. mit hámozhatunk ki a török nyelv régibb emlékeiből. Mindjárt meg kell említenünk, hogy feltételesen idevonhatjuk a töröknek tartott hán népnevet is. melyet NÉMBTH, A honfoglaló magYarság kialakulása 145—6 a szókezdő h- szempontjából is magyarázott. Feltűnő, hogy már a bizánci íróknál az avar fejedelem címe, a xayoívo? is szókezdő x-t mutat. Sajnos, sem az egyik, sem a másik nem jelent súlyosabb bizonyítékot. Érdekesebb, hogy a kazár szórványemlékek közt is akad egy-két idevonható adat: arab és görög írásban egyaránt x^zar alakban maradt ránk e népnév, arab források qara x^zar adata viszont azt is mutatja, hogy a szókezdő xnem lehetett általános a kazár nyelvben; ide sorolhatjuk még a хщйп és xayan-os adatot, továbbá a vitás xanbáKy ill. xapubalty városrész-nevet (vö. VÁMBÉRY, A magyarok eredete 80; NÉMBTH, HMK. 208). A török nyelvemlékek közt nagyon nehéz az idevonatkozó anyag értékelése, mert az emlékek írása alapján nem lehet világosan eldönteni, vájjon tehetiink-e a szókezdő q- és x- között különbséget, ill. mennyire fedi az irás a kiejtést. Bármint is van a dolog, u jgur emlékeinkben nem ismeretlen a x- jelölése, pl.: xaZin 'sűrű' | xalit- 'felrepülni' | 'amikor' | x«n 'király' | xan 'vér' | xongúz 'apátlan árva' | xantur'i- 'eleget tenni' | yapayfi 'kapus' | xari 'Öregember' I x<it 'vastagság, réteg' | xataylan- 'erőlködni' | х<Ч/м 'mindenki, bárki I xazyané kincstár, gazdagság' | xil- 'csinálni, tenni' I