Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
219 3 (iz 'leány' I x°l 'kéz, kar' | /о/- kérni' | xoltyuéi 'koldus' | xorxin&y 'félelmetes' | *uí 'boldogság' | xatar- 'megszabadítani' | %uvray tömeg' I xoy 'juh' I x«* 'madár' | xobuz koboz'. Ezekre az adatokra vö. P. PBLLIOT, La version ouigoure de Fhistoire des princes Kalyâпншкага et Pâpanıkara: T'ouııg Pao XV, 228—9 és 268—9; további példákat 1. CAPRROÖLU, Uygur eözlHğü, Istanbul 1934, 60—3. Úgy látszik, olyan nyelvekben is megvolt a szókezdő x-» amelyekkel a magyarság már я honfoglalás előtt megismerkedett, s amelyekkel az érintkezést továbbra is fenntartotta: a besenyőben és a vele — amint azt NÉMETH meggyőzően bizonyította — szoros kapcsolatban álló kánban. A besenyő nyelvből ugvan nem maradt ránk összefüggő emlék, azonban a lennmaradt szórványok elég terjedelmesek, s főleg igen értékesek. Egy részüket, a törzsek és egyes törzsfőik neveit NÉMETH (Zur Kenntnis der Petschenegen: KCsA. I. 219—25; Die petschenegischen Stammesnanien : Ung. Jb. X, 27—34; Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szeııt-Mikb s 50—1) fejtette meg, ill. magyarázta. E nevek közt találjuk pl.: XapooSívfuXá, Xapaßörj és PtaCı^oıtöv törzsneveket, melyeket NÉMETH q'abuqsin-jula, q'ara baj és jazi q'apan, ill. q'aban alakban olvasott el. Megjegyzendő, hogy minden nehézség, vagy gátlóok nélkül xabuqéin, xara és харап (xaban) olvasatokat is javasolhatunk. Szinte szabály s/.erűnek látszik, hogy ezzel szemben a magashangú szavukban megmarad a k-. pl. Ko'japtCítCoóp kitörli i'ur, £ou,<>ooxouÁiráTj suru kül bej, KoócÁ kitől. Sietünk megjegyezni, hogy a megfejthetetlen (vagy kétes magyarázatú) nevek közt a mélyhangú szavakban is előfordul szókezdő q-: KoupxoOtíav) (fQorqut), Kunta(v) (i'Çosia), Ka'-doúji (ifQajdum). továbbá a világosan 'vár' jelentésű Kár»', (qataj). Nagyjában ugyanezt a képet nyerjük a kún nyelvről is, A Codex Cumanicusban a szókezdő tör. ң- és k- helyén hol Árból meg eh- és h- jelölést találunk. RADLOPP, Das türkische Sprach' material des Codex Cuıııanicus: Mém. de l'Acad. d. Sc. VII® s., t. XXXV, n° 6 (St. Pbg. 1887) nem vette figyelembe ezt a helyesirásbeli megkülönböztetést, s egyöntetűen q-, ill. k- segítségével Irta át valamennyit, még az arab és perzsa jövevényszavakban is, mint chamal- ar. ~ R. qamal 'der Träger' | с агд~&т. ^j- - R. qarc 'Ausgabe' | chai, hal - p. R- qac 'Kreuz' stb. RADLOPP eljárása aligha helyes, és inkább azt kell elfogadnunk, hogy a CC.
