Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
217 tandó), kis 'leány'. (Úgy látszik, hogy a jakutban ma nincs különbség a k- és a q- között; BÖHTLINO és P BKARBKIJ legalább is nem tesz köztiik különbséget.) Néhány példa a palatHİıs sorból: külün 'gödény', küöx 'kék', kiüb 'kép. minta, -ként', káli 'kölyű'. A csuvasban is kétféleképen realizálódik az őstör. **/-, ili. t. i. az előbbi általánosságban x-vá fejlődött, a k- ellenben változatlanul megérződött: x<*pxa kapu', x^n 'kín', xSmla, xonda 'komló', XerSm, xprám 'korom', x"*" 'két röf; ellenben: kaózn 'kecske'. kövak 'kék', ku/ia, kanan 'kepe'. kavérJá, karis, karjs 'kőris' stb. A többi török nyelvek közUl az általános q-, k- állapottól rendszeres eltérést tapasztalunk a kaukázusi karacsáj nyelvjárásban. A karaceájban PHÖHLB : KSz. X. 218 szerint a szó elején q'-, ill. k'- megfelelés jelentkezik (különbeu a 6, t, p is erósen aspirált: c\ t', p'): k'ec 'késó', k'endír 'kender', k'ertmé körte', k'ij- 'felölteni (ruhát)', k'indik 'köldök', k'ök 'kék', q'abán 'vaddisznó', q'ap- megragadni', q'arí alkar', q'azáq karó', q'ljna- 'kínozni', q'oz 'dió', q'um 'homok', q'ururn 'korom' stb. Valóságos x- szókezdettel свак idegen, arab, perzsa szavakban találkozunk, s ritkaságszámba megy a xuin kút'-féle szó. Hasonló helyzetet találunk a karagaszban a veláris és palatalis sorban egyaránt, ahol a kisebb mértékben elterjedt szókezdő k'- mellett nagy számban találunk Л-val jelölt szókezdetet (vö. CABTKÄN . Versuch einer koibalischen und karagassischen Sprachlehre): k'ai 'orr', k'alermen 'maradni', k'endír kender', k'ojeg 'sűrű', hai csór', haiti 'olló', haja 'szikla', halermen 'maradui', hararmen 'őrizni', hanat 'szárny', ham 'sámán', herin 'has', hen hüvely', hodan 'nyúl', hundus 'hód' ; herek 'kell, hep ruha', hem mérték', hin 'köldök', höl 'tó', hüdö vó' stb. Szórványos X- szókezdet előfordul több más török nyelvben is, pl. a kumükben : X"»« 'homok', xurt 'íéreg' (NKMBTH: KSZ. XII), a krímiben x<*" 'vér', xar 'hó', sót az oszmánliban is: xan fejedelem, törzsfó', xaqan 'király' stb. Fóleg egyes szavak találhatók meg szókezdő x-vsl több dialektusban (mint amilyen épen a xan 'fejedelem, törzsfó') különösen a csagatájban, tarancsiban, szojoniban, azerbaidzsániban és turkiban. Az most már a kérdés, hogy milyen régi a jakut és csuvas szókezdő X". továbbá a többi török nyelvek feltehető őseiben, ill. a ma kihalt török nyelvekben hogyan alakulhalott ez a szókezdő mássalhangzó.
