Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

214 STM.

1) (POPPE, Skizze der Phonetik des Bargu-Burjätischen

: Asia Major VII.) A nyelvjárások más részében k'-, ill. k- az ösmong. *k- folytatása. így pl. kfordul elő: dahúr k'éli 'nyelv', k'eir 'szél', k'ük' 'kék' (

P

OPPE

, Dagurskoe nareéie, Lgd. 1930) | monguor k'uDor 'hegyszoros' ~ irod. mong. kötül, k'uhii 'егб' (DE SMRDT—MOSTAERT, Diet, ınongııor-français, Pékin 1933) | ordosz k'üs 'köldök', k'un 'ember' (uo.). Tiszta k t találunk az oirat nyelvjárásokban: kalmük kßn 'ember', kes'o darab', köwün 'fiú' (

H

AUSTEDT

, Kalmückische Sprachproben: MSFOu. XXVII) I bait kecü 'rettenetes, nehéz', kök kék', kid 'templom' | derbet kóko 'zöld', kücún 'erö', kümün 'ember' | mingat kelnü 'szól', kürc-irji 'megérkezett' | danibi-elet kóko 'kék' | zahacsin küji 'tömjén', küctn 'егб' | urjanha köligi 'árnyék', kiin 'entber'. (A kobdói oirat nyelvjárások példáira vö. VLADIMIRCOV, Obrazcy ntongol'skoj s evesnosti, Lgd. 1926.) Hasonló megfelelés mutatkozik bizonyos burját nyelvjárásokban is, pl.: nizeneudinezki burját kére 'mezó', kürjé 'vö', kö'hbr 'hab', furü 'zúzmara, dér' ~ irod. mong. kirayu (SANZBEV, Foneticeskie osobennosti govora Nizneudinskich Burját) | afganisztáni ntogol kuindui 'nehéz', köl 'láb', kei 'levegő, szél', kuıjuı 'nyak'(RAMSTEDT, Mogholica: JSFOu. XXIII, 4). Az ösmong. *q- alakulása a mai nyelvjárásokban jóval egyöntetűbb; csaknem mindenütt g-t találunk: Khalkha xa't'ü 'kemény', *urd- 'gyűjteni', JOG 'söpredék' | darchat xálga 'kapu', gö/á 'torok', gö 'mind', gamur 'orr' | ognut xurü 'ujj', göí« 'észak', /óm 'juh' | haresin xot'u 'város', gunuc 'kút', gárc'vc 'doboz', gdc 'olló' | óhan gosrm 'üres', gar» 'fekete' | alarburját xat«r 'vidra', gonéör 'csőr', gusü 'kos' | bargu-burját xayüt 'fél', xom 'juh', xujplí 'páncél', xur 'esö' | kalmük gön 'juh', z«r 'еяб', gúrm 'lakoma', g

äyäs 'honnan' | bait gatü 'erős', gciúő 'hátulsó' I derbet xator 'tavasz', xojtr 'kettő', jftduyiinii 'egér' | mingat xót" 'város', g

ojühı 'ketten' | danibi-elet gun 'fejedeleni' | zaha') A burját nyelvjárásokban szabályszerű a k-nak » előtt 1. f-vé (nizsnettdinszki dialektus, vö. SANZEEV, Fonetiéeskie osobennoeti govora Nizneudinskich burját), 2. az ungini és bóhani nyelvjárásban viszont s, é, S, g-vá való változása (SANZEKV, Pesnopenija alarskich burját: ZKV. III. 464—5). A barga burjátban ugyanilyen helyzetben *-et találunk (P

OPPE : Asia Major VII, 359). Hasonló jelenséget ismerünk egyes dahúr dialektusokban (LIGETI, Rapport préliminaire 43) és a monguorban is (DE SMRDT—MOSTAERT : Antbropos XXV, 805 köv.).