Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

213 KUlönös, hogy erre a törökségben általánosan elterjedt szóra alig egy-két adatunk vatı a mongolságból (a mandzsu—tnngúz nyelvekben teljesen hiányzik), s ezek közül is az egyik az monguor nyelvi feljegyzés, tehát egy olyan nyelvjárásból való adat, amelyikben igen sık a régi török jövevény. Nem sietünk azonban messzemenő következtetést vonni ebból a sajátságos körülményből, mert hiszen az sem lehetetlen, hogy a régi mongolban szavunk általánosabban el volt terjedve, ha meg jövevény volna mégis, akkor viszont nagyon régi jövevény is lehet. A homok szóban az eddigi kutatók szerint a mongolos kritériumot a szókezdő h- jelentené, de kifogásolható volna a szóvégi -k is, amely bizonyos felfogás szerint bolgár-török jövevényekben hasonló helyzetben nem fordul eló. E két elvi jelentőségű megállapítás közül vegyük közelebbről szemügyre mindenekelőtt az elsőt: miként viselkedik az altaji alapnyelvi q- és k- a mongolban és a törökben. a) A mongolos elmélet képviselői szerint a magyar homok szókezdő A-ja nem magyarázható meg a törökből, ahol ilyen szókezdet nincs. ill. ritkaság, hanem csak a mongolból, ahol viszont a x- ezókezdet általánosan elterjedtnek mondható. Ha a mai mongol nyelvjárásokat vesszük, akkor csakugyan azt tapasztaljuk, hogy legnagyobb részükben az ősmong. b/-nak és *A:-nek x- felel nieg. Ez az általános kép a részletekben azonban némi speciális alakulást is mutat. Vegyük előbb a szókezdő k- esetét. A nyelvjárások egy részében X- reflex lép fel. Így van ez a következő nyelvjárásokban : Khalka пп

л1 'homorú', xe'l'a 'tűzszerszám' xi>dü 'puszta', %öl 'láb' (a példák KAM8TBDT, Das Schriftmongolische und die Urgamundart: JSFOu. XXI, 2-ból valók) | darhat yedi 'nehéz', x<W 'kék', X<)1 'láb', xide- 'várni' (SANÍBBV, Darchatskij govor, Lgd. 1930) | a belsőmongóliai nyelvjárások egy részében (saját feljegyzéseim nyomán): ognut x^riuG 'híd', хшгр 'udvar', xél 'nyelv', xcml 'has' | haresin X'* 'temetó', %кглч 'ügy, dolog', хшппш 'nehéz' | óhan X'al 'láb', jt'Gm 'hideg' I a burját nyelvjárások egy részében: alar-burját jj"! 'láb', xel'i 'nyelv', X'-X^ 'kék', áüyahur 'lószőr' - irod. mong. kilyasun, áohöl- 'neheztelni' ~ irod. mong. kisayul-, sürhup 'serke' ~ irod. mong. kiyursun (I'OPPB, Alarskij govor I—II, Lgd. 1930—1) barga-burját хщгйт 'görény', %ЫСс- 'feküdni', x<J 'nyelv', őimsi 'köröm' ~ irod. mong. kimusun, éalgáhü 'lószór' ~ irod. mong. kilya-