Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

206 SIMONYI írta — a lista még gyarapodhat is. Ellenben ha a kritikai vizsgálódás során az deriline ki, hogy mikor egy-egy szó kielégítő magyarázatát, etimológiáját megtaláljuk, azt a mongolos elemek közül törölnünk kell, és hogy a jegyzékben csak azok a szavak maradhatnak meg, amelyek a magyarázatnak megfelelő anyag hiányában ezidö szerint még ellenállnak, akkor talán nem túlzás, hogyha a mongolos jövevény-réteg felvételével szemben továbbra is tartózkodó álláspontra helyezkedünk. Ennek a szójegyzéknek a megvizsgálása ma bizonyos szempontból könnyebb, mint egy-két évtizeddel ezelőtt volt, mert azóta nemcsak a török, főleg a régi anyag, gyarapodott tekintélyes mértékben, hanem a mongol nyelvészet is sokkal biztosabb utakon jár, nem is beszélve nyelvjárási- és nyelvemlék-anyagának ugrásszerű gazdagodásáról. Viszont bizonyos nehézségekkel továbbra is számolnunk kell. így a bolgár-török nyelvről való ismereteink változatlanul szegényesek, Kelet-Európa X. sz. köriili és elótti török nyelvjárásairól való anyagunk továbbra is gyér és bizonytalan. Bizonyos fokig megnehezíti kutatásunkat a török és a mongol nyelvcsalád rokonsága is. Nem egyszer megesik pl., hogy valamely, török nyelvekben elő nem forduló csuvas szó pontos megfelelője megvan a mongolban, s már mar arra hajluuk, hogy a csuvas adatban mongol jövevényt sejtsünk, mikor váratlanul előbukkan az elszigeteltnek látszó csuvas adat megfelelője török nyelvemlékekből is, annak bizonyságául, hogy a csuvas szó nem jövevény, hanem a régi közös török-mongol (altaji) szókincs egyik megőrzött régisége. A szójegyzékböl kirekesztettem a finnugor eredetűnek bizonyult hölgy, hagyma, köd szavakat, áthidalhatatlan hangtani nehézségek miatt a hiúz-i és az egyéb-et, végül jelentéstani okokból a görvély-t. Az így megmaradó többi szavak közül először tárgyalom azokat, amelyeket pusztán hangtani kritériumok alapján utaltak a mongolos elemek közé, majd pedig azokat kerítem вогга, amelyek mongolságát azzal bizonyítják, hogy csak a mongolból mutathatók ki, ill. a mongolon kívül csak a csuvasban vannak megfelelői. • 1. bodor. (NÉMBTH: Nyr. XLII, 243.) NÉMBTB GYULA i. h. E szónak a mongolos elemek közé való sorolása megokolásául ezt írja: „A szóknak egy részében ... a török p, t, k-nak a magyarban b, d, g felel meg, holott a rendes meg-