Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

207 felelés mindenütt p, t, k . . ezek pedig nem lehetnek egyebek, mint a szóknak mongol, vagy mongolos alakjai. Különösen kiemelem, hogy itt egy szó sincs, melyet a mongolból ki ne tudnánk a megfelelő alakban mutatni (s van olyan, amely csak a mongolból van igazolva)." Ilyenek: 1. öböl; 2. bodor, gödény, ildomos; 3. ige. Hasonló megállapítást már GoMBocznál (BTLw. 167) is olvasunk azzal a különbséggel, hogy GOMBOCZ nem beszél mongol elemekről, továbbá, hogy szerinte az 1. csoporthoz tartozik még a csahak, csibe, kobak is (ezeket NÉMBTH joggal hagyta ki a bolgár tőrök elemek közül), a 2.-hoz a köd (ezt is indokoltan törölte NÉMBTH a török jövevények közül), a 3.-hoz pedig az agár, bögöly, cége, csiger (itt is hasonló nehézségek voltak). Valóban érdekes, hogy GOMBOCI jegyzékéből a nem török, vagy kései török (kun) szavak törlése után csupa olyan maradt meg, amely a mongolos elemek sorában már régóta szerepelt. Nem lehetetlen, hogy egyszerűen csak tollhiba az, hogy a bodor, az egyetlen szó. amelynek mongolságáról eddig még nem volt, szó, sőt amelyet a mongolból sem tudtak kimutatni, szintén bennemaradt a jegyzékben. Mielőtt az öböl és társainak a szabályos -k-, -t-, -p- megfeleléstől eltérő viselkedéséből messzebbmenő következtetéseket vonnánk le, helyénvaló volna azt megállapítani, hogy a kérdéses szavak török megfelelőiben ősi fokon csakugyan -k-, -t-, -p- veendő-e fel. GOMBOCZ e példákat „néhány nem egészen bizonyos eset" nek minősítette; részünkről az egyes szavaknál külön külön fogjuk megkísérelni annak megállapítását, hogy őstörök szempontból szóbelseji -k-, -t-, -p- vagy -g-, -d-, -b- sorba tartozó alakból kell-e kiindulnunk. A bodor etimológiáját különben nem tartotta megnyugtatónak már a BTLw. 48 sem, még tartózkodóbb az EtSz. I, 436. Minden valószínűség szerint a szó nem is török eredetű, hanem nyelvünk eredeti, finnugor rétegébe tartozik, amint arra, úgy látszik, PAIB : MNy. XI, 359 gondol; egy lehetséges finnugor megfejtést W

ICHMANN : Ung. Jb VII, 185 nyújt. Függetlenül most a finnugor etimológiától, megállapíthatjuk, hogy a törökből a magyar bodor-hoz kapcsolt miser bödörii 'kraus' | bask, büzürä | kirg. hüjrä csakugyan nem tartozik össze, mint WICBMANN i. It. is helyesen mondja, a továbbiakban idézett kirg. budur 'raueb, zottig' I csag. budur 'holperig' szavakkal Turkológiai szempontból egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy egyik csoport részére sem vehetünk fel szóközépi őstör. -f-t.