Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Uráli török jövevényszavaink kérdéséhez [MNy LIX/1963/, 381-393.]

196 mint: tör. qon, qon, qoi, qoyun stb. (1. fent) ~ mong. qoni(n) 'brebis, mouton'; MTT qoni, qonin, Hy, Tk qonin, Yy qoni, Ty quni; LN, IM, MA, ISz qonin, IM qoni, RD qonin; mog. R qonin, Mr, M qoni n, M qoni", Kundur qonin; mgr. xoni; tung. goni (TOD.); dab. Iv. %óni, H jjon, Ts X"NÍ, X

n

n>' irod. ojr. xoni, x°'< kalm. x"'

n< Xfl, ojr. nyj. у oin, %öi, xón; ord. z

o

n*>' üdzs. X

n^(i); hal. choni, chonin; bur. choni(n) ~ dzsür. JRON»' (GRÜBE), Xoni (MORRISON); ma. x

o

n*

n>" na

n- xoni, Kur. Ur. %on»7 ud. %uni; ol. honin; szol. x

o

n*

ni' tung. Ner. könikea 'birkabőr'; szam. O. kot'tir 'juh'. Könnyen meglehet, hogy ez sem kifogástalan egyezés; mindenesetre feltűnő, hogy a mandzsu-tunguz nyelvek északi ágából gyakorlatilag hiányzik a szó, a déli ágban pedig nyoma sincs a várható tí-nek, s helyette aránylag fiatal mongol kölcsönzésre valló n-t találunk mindenütt. (Vö.: RAMSTEDT

, Einführung 1,115; POPPE, Vergleichende Grammatik I, 70—1; V. I. CiNCius, Sravniteljnaja fonetika tunguso-manjciurekich jazykov. Lgd., 1949. 156, 327, 332; J. BKNZINO

, Die tungusische Sprache. Versuch einer vergleichenden Grammatik. Wiesbaden, 1956. 25, 40.) 6. A mai altaji nyelvekben és nyelvjárásokban számolnunk kell szóbelseji helyzetben is másodlagos n-nyel. A mongolban az eredeti tí-ből n fejlődött, az eredeti n-ből viszont — bizonyos dahúr és burját nyelvjárásokban — a rá következő » hatása alatt ti keletkezett. Ilyenek: dah. H xoni 'juh', bur. AI. jfpái; dah. H ÍIÍTH 'éjszaka', bur. Hor. húAi, bur. AI. hâili, bur. Bar. Aotít (a példákra vö. POPPE

, Introduction to Mongolian comparative etudies 165). Szórványosan ez a jelenség bizonyára más nyelvjárásokban is ismeretes. Most csak ISI-DORJI tibeti-mongol szótárára utalnék; ez a szótár egy déli halha nyelvjárást tükröz, s az az érdekessége, hogy a mongol szavakat tibeti írással adja meg. ıÂı-DOSJı a szótárában a mongol palatalizált tí-et tibeti Ä-nyel írja át: gva-Aag-la-hu: guúaglaju 'bánkódik, szomorkodik', tib. 'gyodpa 'to repent, to grieve for' (111b); mong. yuniyla- 'se chagriner, s'affliger de', hal. guniglach; kaim. guiity{- ö 'traurig sein, leiden'; — gva-Aig-thu dva'u: guıiigt'u dû 'panaszos hang, panasz', tib. gloA-skad 'lamentations, wailings, plaintive voices' (152a); mong. yuniy 'chagrin, angoisse', yuniytai, *yuniytu sad, sorrowful, mornful, downcast, cheerless; monotonous, melancholy' (LESSING), dayun 'voix'; hal. gunigt, duu(n); — eva-na-hu: suiía%u 'nyújtózkodik, ásít', tib. glal-ba 'to yawn' (97a); mong. euniya- 's'étendrc', ha). suniach; kalm. euAä- 'sich recken (nach dem Schlafe), gähnen'; — tho-Ail-hu: t'oÁilxu 'megszabadul', tib. mthar = thar-pa 'to become free, to be saved' (249a); mong. tonil- 'étre émancipé, sauvé, se délivrer', hal. toniloch ; kaira. toAj- 'sich retten, sich befreien, entschlüpfen'. Érdekes megjegyezni, hogy a kalmükben mindig megtaláljuk a palatal m il1, valahányszor ISI-DOBJI *-et jelez. A mandzsu-tunguz másodlagos n< n (RAMSTEDT, Einführung I, 114) szerint a közismert jelenségek közé tartozik. A kétségtelenül ebbe a kategóriába sorolható példák száma azonban semmi esetre sem nagy, sot még ezeknek az értelmezése sem egységes. így RAMSTEDT (i. h.) az evk. ine- 'belachen', inekte- 'lachen' rí-jét eredeti n-ből származtatja, ugyanakkor POPPE (Vergleichende Grammatik I, 70) az n-et eredetinek tekinti. A mai török nyelvekre a szókozépi ií nem jellemző általában, és másodlagosan is ritkán fordul elő; mindenkor n-ből keletkeztek megfelelő hang-